Csúcstalálkozót tart Szöul és Phenjan Észak- és Dél-Korea határán áprilisban - jelentette be kedden a Kék Ház, a szöuli elnöki hivatal miután visszatért Észak-Koreából Mun Dzse In dél-koreai elnök küldöttsége.
Több mint egy évtizede nem volt legfelsőbb szintű tanácskozás Dél-Korea és Észak-Korea között.
Csung Ej Jong, a küldöttség vezetője úgy nyilatkozott, hogy Észak-Korea nem tartja szükségesnek nukleáris fegyverzete megtartását, ha nem érzi magát katonailag fenyegetve, és a rezsim biztonsága garantált. Csung elmondása szerint Phenjan Washingtonnal is hajlandó tárgyalni a nukleáris leszerelésről és a kapcsolatok normalizálásáról. Ha az Egyesült Államok is nyitott erre, akkor Észak-Korea befagyasztja atom- és rakétakísérleteit - tolmácsolta tárgyalásai eredményét Csung.
A két Korea vezetői április végén találkoznának Panmindzsonban. Megállapodtak abban is, hogy úgynevezett forró drótot, azaz közvetlen telefonvonalat létesítenek egymással a katonai feszültség enyhítése végett.
Kim Dzsong Un, az észak-koreai kommunista diktatúra vezetője most találkozott először magas rangú dél-koreai tisztségviselőkkel azóta, hogy 2011-ben megörökölte apjától Észak-Korea vezetését. A két Korea közötti kapcsolatok mostani alakulásának előzményeként januárban Kim húga népes küldöttséggel Dél-Koreában járt a téli olimpiai játékok megnyitóján, és Kim Dzsong Un a küldöttség dél-korai fogadtatásáról igen elégedetten nyilatkozott.
A két Korea harmadik alkalommal tartana csúcstalálkozót. 2000-ben és 2007-ben Kim Dzsong Il - Kim Dzsong Un apja - tárgyalt dél-koreai elnökökkel.
A koreai háború 1953-ben nem békekötéssel ért véget - avagy szakadt félbe -, hanem csupán tűzszüneti egyezménnyel, így a két Korea nemzetközi jogilag azóta is háborúban áll egymással.
Trump üdvözölte a találkozó tervét
Az elnök Twitter-oldalán megosztotta a Drudge Report című jobboldali hírportál beszámolóját a dél-koreai küldöttség Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnél tett látogatásáról, és azt írta: "majd meglátjuk, mi történik".
Úgy értékelte, "lehetséges előrehaladás az Észak-Koreával folytatandó tárgyalásokon. Évek óta először történt komoly erőfeszítés valamennyi érintett fél részéről".
A mikroblog-bejegyzésben az elnök leszögezte: "a világ figyel és várakozik". Talán hamisak a remények, de - mint fogalmazott - az Egyesült Államok készen áll arra, hogy elkötelezze magát.
A dél-koreai elnöki hivatal kedden jelentette be, hogy Szöul és Phenjan áprilisban csúcstalálkozót tart a két ország határán.
Dél-Korea azt is közölte, hogy Észak-Korea ígéretet tett nukleáris fegyver-és rakétakísérletei felfüggesztésére. Mun Dzse In dél-koreai elnök nemzetbiztonsági igazgatója pedig azt nyilatkozta: Phenjan közölte a dél-korai küldöttséggel, hogy készen áll a megbeszélésekre Washingtonnal Észak-Korea atomfegyver-mentesítéséről és az észak-koreai-amerikai viszony rendezéséről. Az igazgató hozzátette: Phenjan azt is közölte, hogy lemond atomfegyvereiről, amennyiben az országot érő katonai fenyegetések ügyét rendezik és erre biztonsági garanciát is kap.
A Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium hivatalosan egyelőre nem kommentálta a fejleményeket. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a múlt héten Donald Trump már nyilatkozott az esetleges amerikai-észak-koreai tárgyalásokról. Az elnök azt mondta: ezekre csakis "megfelelő feltételek között" kerülhet sor.
Szakértő: Az elmúlt időszak miatt a dél-koreai kormányzatnak "kijárhatna" egy Nobel-békedíj
Az elmúlt hetek-hónapok fejleményei alapján a dél-koreai kormányzatnak "kijárhatna" a későbbiekben egy Nobel-békedíj - mondta Csoma Mózes Korea-kutató kedden az M1 aktuális csatornán.
Csoma Mózes felidézte: Mun Dzse In dél-koreai elnök folyamatosan hangsúlyozta, hogy az utolsó utáni pillanatig várnak az észak-koreaiak részvételére a phjongcshangi téli olimpián, amely nem is a sportolók szereplése, hanem a két országrész közti tárgyalások megindítása miatt lett jelentős.
Úgy fogalmazott: az elmúlt hetek-hónapok fejleményei alapján a dél-koreai kormányzatnak "kijárhatna" egy Nobel-békedíj, tekintve, hogy az elmúlt másfél évben milyen feszültség volt tapasztalható. Hozzátette: a feszültség nem elsősorban Észak- és Dél-Korea között volt, hanem Észak-Korea és az Egyesült Államok között, tehát Dél-Korea szerepe emiatt is jelentős. Ezzel összefüggésben megjegyezte: a tavaly májusban hivatalba lépett balközép irányultságú dél-koreai kormány előtt az a feladat áll, hogy egyensúlyozzon az észak-koreai rezsim és az Egyesült Államok jelenlegi vezetése között. Csoma Mózes elmondta, bízik abban, hogy Mun Dzse In elnök regnálása úgy vonul be a történelemkönyvekbe, mint aki megszervezte a harmadik Korea-közi csúcstalálkozót.
