A szakmaközi szervezet jó eszköz a szőlő-borágazat fejlesztésének előmozdítására – mondta tegnap Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára.
Emlékeztetett, a szőlészet és borászat szereplői még 2010-ben kérték a kormánytól, hogy kiemelten kezelje az ágazatot. Segítséget jelentett az is, hogy egy évvel ezelőtt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát (HNT) szakmaközi szervezetként ismerte el a földművelésügyi miniszter, kiszélesítve a szervezet jogkö- rét. A HNT munkájával kapcsolatban a helyettes államtitkár kiemelte a piacszervezési intézkedések közül az ellenőrzési díj bevezetését, amely megteremtette az anyagi alapjait a földrajzi jelzés nélküli borok többletellenőrzésének.
Tornai Tamás, a HNT elnöke a szakmai szervezet eredményei között említette az árprognózis elkészítését, amely orientálja a piaci szereplőket. Ugyancsak a szervezet működésének eredményei közé sorolta, hogy a borimport évi 750 ezer hektoliterről 350 ezer hektoliterre csökkent, miközben a magyar bor export átlagára negyven százalékkal nőtt.
Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának, valamint a szőlő, bor és pálinka albizottság elnöke a szőlész-borász szakma rövid távú feladatai között említette az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerben (ekáer) a szőlőszállítás szabályainak tisztázását és az új jövedéki törvényt, amely még az őszi ülésszakon az Országgyűlés elé kerülhet.
A tavalyinál jóval kevesebb pálinkát főzünk
Mintegy 85 százalékkal kevesebb pálinkát főztek az idén magánszemélyek a múlt év azonos időszakához képest – írta az Agroinform a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataira hivatkozva. Az országosan számlált 640 bér- és kereskedelmi főzde mindössze nyolcszázezer liter ötvenfokos pálinkának megfelelő párlatot állított elő. Vagyis csaknem négymillió literrel kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. A szakértők az ötven literig biztosított adómentesség megszűnésével magyarázzák a visszaesést.
