Ősi hagyomány, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre, ennek emlékét őrzi a hamvazószerda. Mától a keresztények Jézus Krisztus feltámadásának megünneplésére készülnek.
A hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével készülnek mától a keresztények Jézus Krisztus feltámadásának megünneplésére. Hamvazószerda a húsvétig tartó nagyböjt első napja. Ősi hagyomány, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre, ennek emlékét máig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon – és nagyböjt első vasárnapján – keresztet rajzol a hívek homlokára, közben pedig ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a hetedik század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. A Szentírásban, illetve az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. Például Jézus Krisztus negyven napot töltött a pusztában, azelőtt a vízözön negyven napig tartott, és negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép.
A negyvennapos böjt a negyedik századra vált általánossá a keresztény világban, a tizenegyedik századig pedig annyira szigorú volt, hogy a hívek késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház később enyhített, de hamvazószerdára és nagypéntekre továbbra is szigorú böjtöt ír elő: a tizennyolc és hatvan év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén tizennégy évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. Ennek az időszaknak a liturgikus színea lila, amely a 13. század óta jelképezi a bűnbánatot. Elmarad a szentmisékben az alleluja éneklése, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése, továbbá a templomot nem díszíti virág. A böjt vallásos gyakorlata a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, húsvétra készülve pedig az egyház az ima és az alamizsna, azaz a szegények megsegítésének lelkületét ajánlja. Ahogy Krisztus a Hegyi beszédben fogalmaz: „Amikor te adsz alamizsnát, ne tudja bal kezed, mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is.”
Hamvazószerdán az egyházi vezetők is szertartásokat mutatnak be országszerte, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek 17 órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét.
A negyvennapos böjt a negyedik századra vált általánossá a keresztény világban, a tizenegyedik századig pedig annyira szigorú volt, hogy a hívek késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Az egyház később enyhített, de hamvazószerdára és nagypéntekre továbbra is szigorú böjtöt ír elő: a tizennyolc és hatvan év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén tizennégy évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. Ennek az időszaknak a liturgikus színea lila, amely a 13. század óta jelképezi a bűnbánatot. Elmarad a szentmisékben az alleluja éneklése, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése, továbbá a templomot nem díszíti virág. A böjt vallásos gyakorlata a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát állítja középpontba, húsvétra készülve pedig az egyház az ima és az alamizsna, azaz a szegények megsegítésének lelkületét ajánlja. Ahogy Krisztus a Hegyi beszédben fogalmaz: „Amikor te adsz alamizsnát, ne tudja bal kezed, mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is.”
Hamvazószerdán az egyházi vezetők is szertartásokat mutatnak be országszerte, Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek 17 órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét.
