Törökország azonnal véget vethetne a lírára is kiható diplomáciai válságnak, ha elengedné Andrew Brunson fogva tartott amerikai lelkészt - mondta John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerdán.
"A török kormány nagy hibát követett el azzal, hogy nem engedi el Brunson tiszteletest" - nyomatékosította az Izraelben tartózkodó Bolton a Reuters hírügynökségnek adott interjújában. "Azonnal véget érhetne ez a válság, ha NATO-szövetségesként és a Nyugat tagjaként helyesen cselekednének, és feltételek nélkül elengednék a lelkészt" - tette hozzá.
Az évtizedek óta Törökországban élő Brunsont két éve Izmirben vették őrizetbe, mert állítólag részt vett a 2016-os sikertelen puccskísérletben. Az ankarai kormány felvetette, hogy kicserélné a lelkipásztort Fethullah Gülen Egyesült Államokban élő muszlim hitszónokkal. A török kormány Gülent vádolja a kudarcba fulladt államcsíny megszervezésével.
Eközben a Közel-Keleten Irán szövetségeseként elszigetelt Katar augusztusban jelezte: 15 milliárd dollárral (körülbelül 4200 milliárd forinttal) támogatja a török gazdaságot. A bejelentés nyomán kissé erősödött a líra, amely idén eddig mintegy 37 százalékot veszített értékéből.
Bolton kételkedőnek mutatkozott a katari segítséget illetően. "Szerintem az ígért összeg borzasztóan kevés ahhoz, hogy hatással legyen Törökország gazdaságára" - vélekedett.
Az izraeli látogatáson tartózkodó amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Reutersnek azt nyilatkozta: a vártnál hatékonyabbak voltak az Irán ellen újból életbe léptetett szankciók. Bolton megjegyezte: a teheráni vezetés ennek ellenére nem hagyott fel kifogásolt tevékenységeivel.
Washington május elején kilépett a 2015-ben Iránnal kötött többhatalmi atomalkuból, amelyet Donald Trump amerikai elnök többször bírált. Ezt követően az Egyesült Államok augusztusban újra életbe léptette az egyezmény miatt felfüggesztett szankciók egy részét. Bolton szerint a büntető intézkedések gazdaságra - és ezen keresztül az iráni közvéleményre - gyakorolt hatásai már most érezhetők.
"Azonban Irán továbbra is ellenséges tevékenységet folytat a térségben" - tette hozzá az iszlám köztársaság iraki, szíriai, libanoni és jemeni befolyására, illetve fenyegetőzéseire utalva.
Békésen akarjuk megoldani ezt a konfliktust, de "felkészültünk minden - Irán tevékenységéből kifolyó - eshetőségre" - szögezte le Bolton.
Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó emellett hangsúlyozta: Washington ragaszkodik hozzá, hogy az iráni erők távozzanak Szíriából. Bolton egyúttal figyelmeztette a felkelők kezén lévő Idlíb tartományban offenzívára készülő szíriai kormányerőket, hogy az Egyesült Államok szigorúan megtorolná, ha vegyi vagy biológiai fegyvert vetnének be a lakosság ellen.
Bolton a Reutersnek adott interjújában arról is beszélt: Washingtonban nincs szó arról, hogy elismernék Izrael igényét a Golán-fennsíkra. Izrael az 1967-es hatnapos háborúban elfoglalta, majd bekebelezte az addig Szíriához tartozó fennsík nagy részét. Az annexiót a nemzetközi közösség nem ismerte el. Májusban egy magas rangú izraeli tisztségviselő azt mondta, hogy az Egyesült Államok hónapokon belül elismerheti Izrael igényét a fennsíkra.
Bolton óvatosan válaszolt arra a kérdésre, hogy a Trump-kormányzat a palesztin állam létrejöttében látja-e a kiutat az évtizedek óta tartó konfliktusból. "Erről az izraelieknek és a palesztinoknak kell megegyezniük" - szögezte le. "Senki sem fogja rájuk kényszeríteni a békét."
A palesztinok több olyan területre igényt tartanak leendő államukhoz, amelyet Izrael 1967-ben elfoglalt. Ilyen például Ciszjordánia, a Gázai övezet és Kelet-Jeruzsálem. A palesztin-izraeli békefolyamat 2014-ben leállt, és bár a 2017-ben hivatalba lépett Trump-kormány tett diplomáciai erőfeszítéseket a tárgyalások újrakezdésére, Mahmúd Abbász palesztin elnök következetesen elutasítja ezeket a próbálkozásokat, amióta Washington tavaly decemberben Izrael fővárosaként ismerte el Jeruzsálemet.
