Az Európai Uniónak védelmébe kell vennie a kárpátaljai magyarokat, ugyanis a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházát ért szándékos támadás célja a magyarság közvetlen fenyegetése és megfélemlítése volt - szögezte le Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
A képviselő kiemelte: az uniónak egyértelműen el kell ítélnie a terrorcselekményt, és fel kell szólítania az ukrán hatóságokat, hogy mielőbb derítsék ki az elkövető személyét, a megrendelőket és az ügy motivációját. Bizonyos erők egyre inkább azon dolgoznak, hogy felborítsák a rendet és a békét az ország nyugati részében, nemzetiségi konfliktust akarnak provokálni, amire az EU-nak reagálnia kell - mondta a néppárti képviselő.
A közlemény szerint Bocskor Andrea levélben kérte az Európai Néppárt elnökségét, hogy kísérje nyomon az ügy kivizsgálását, támogassa és vegye pártfogásába a KMKSZ további érdekvédelmi munkáját.
Keddre virradóra - térfigyelő kamerák felvételei szerint - egy kapucnit viselő ismeretlen a KMKSZ Ungvár központjában található székházának egyik ablakpárkányán robbanószerkezetet helyezett el, amely az illető távozása után nem sokkal működésbe lépett. A nagy erejű robbanás következtében jelentős részben kiégett a magyar szervezet irodájának három földszinti helyisége.
Ukrajnában brutális támadást indítottak a nemzeti kisebbségek ellen
Az ukrán kormány két nacionalista célt tűzött ki maga elé: az egyik, hogy a kisebbségek ne tanulhassanak, a másik, hogy ne beszélhessenek a saját nyelvükön - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
Szijjártó Péter arra reagált, hogy az ukrán alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette azt a törvényt, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a kisebbségek, ha a 10 százalék fölötti hányadot elérik egy bizonyos térségben, használhassák a saját nyelvüket.
A miniszter elmondta: aki eddig vitatta, hogy Ukrajnában a nemzeti kisebbségek valóban célkeresztbe kerültek, az most választ kapott a kérdésre. Ukrajnában "brutális támadást indítottak" a nemzeti közösségek ellen, nem véletlen az a sorozat, amely az oktatási törvénnyel kezdődött, majd a KMKSZ székháza elleni támadásokkal folytatódott, és most megsemmisítik a nyelvtörvényt, amely lehetőséget biztosított, hogy a kisebbségek használhassák a saját nyelvüket - fogalmazott. Szijjártó Péter szerint egy jogállamban nem történhetne meg az, ami Ukrajnában megtörténik.
Miközben Ukrajna támogatást és szolidaritást vár el az európai országoktól, hátba szúrja őket a nemzetiségeik elleni brutális intézkedésekkel - tette hozzá a külügyminiszter.
Hangsúlyozta: jelenleg három nyelvtörvény van az ukrán parlament előtt, mindhárom sokkal rosszabb annál, mint amit az ukrán alkotmánybíróság szerdán megsemmisített. Eddig 10 százalékhoz kötötték a nyelvhasználat határát, a mostani tervezetek 33 százalékhoz akarják kötni.
A tárcavezető szerint az elmúlt időben a nemzeti kisebbségek ügyében Ukrajnában történt fejlemények megerősítik Magyarországnak azt az álláspontját, hogy nem támogatja Ukrajna euroatlani integrációs törekvéseit, amíg helyre nem állítja a kisebbségeket megillető jogokat. Hozzátette: Ukrajnát nem lehet komolyan venni mint az EU és a NATO felé őszintén közeledő országot.
KMKSZ: Rendkívül sajnálatos az ukrajnai kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó törvény hatályon kívül helyezése
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az ukrán alkotmánybíróság politikai alapú döntést hozva alkotmányellenesnek minősítette a nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználati jogait szavatoló törvényt - jelentette ki csütörtökön az MTI-nek nyilatkozva Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkára.
Darcsi Karolina elmondta: "Provokatív lépés volt az alkotmánybíróság részéről a kisebbségbarát nyelvtörvény alkotmányellenessé nyilvánítása. A taláros testület döntése is azt jelzi, hogy Ukrajnában folytatódik a nemzetiségi kisebbségek jogainak szűkítése, és az állam teljesen el akarja lehetetleníteni a nemzetiségi közösségek helyzetét". Hozzátette: "Az alkotmánybíróság a nacionalista erők kedvében járva politikai és nem jogi döntést hozott, amikor a nyelvtörvényt tartalmilag nem vizsgálva, formai okokra hivatkozva minősítette azt alkotmányellenesnek".
A KMKSZ-tisztségviselő kifejtette, hogy az alkotmánybírósági határozat eredményeként jelenleg nincs olyan törvény, amely megfelelően szabályozná a kisebbségi nyelvhasználatot, ezért veszélybe kerültek a kétnyelvű utcanévtáblák, köztéri feliratok, a nemzetiségi nyelvek hivatalos használatának lehetősége. Reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió és a nemzetközi jogvédő szervezetek is felemelik a hangjukat a kérdésben, hiszen Ukrajnának vannak olyan nemzetközi kötelezettségvállalásai, amelyekkel az alkotmánybírósági döntés összeegyeztethetetlen. "A KMKSZ eddig is megtett, és a jövőben is megtesz mindent a törvények adta lehetőségeken belül annak érdekében, hogy bővüljenek a kisebbségi nyelvhasználati jogok Ukrajnában" - hangsúlyozta Darcsi Karolina.
