A jövő évben 15 milliárddal több, összesen 23 milliárd forint juthat a felsőoktatási kiválósági támogatásra - jelentette be az emberi erőforrások minisztere kedden az Új Nemzeti Kiválóság Programról szóló budapesti sajtótájékoztatón.
Balog Zoltán azt közölte: a kormány döntése értelmében a 2018. évi költségvetésben plusz 15 milliárd forintot tehetnek az idei 8 milliárd forinthoz, így lesz összesen 23 milliárd forint a felsőoktatási intézményi kiválósági programban.
A cél az, hogy a felsőoktatási kiválósági programra fordított összeg elérje a felsőoktatási intézményeknek évente adott állami támogatás tíz százalékát. A támogatás feltételeit a minisztériumon belüli bizottsággal állapítják meg - mondta.
Balog Zoltán közölte azt is, hogy május 5-én megjelentek az Új Nemzeti Kiválóság Program egyéni ösztöndíjpályázatai. Ennek keretében körülbelül kétezer ösztöndíjasnak a 2017/18-as tanévben mintegy négymilliárd forintot biztosítanak. A hallgatók, doktorjelöltek, fiatal oktatók, kutatók ösztöndíjai - a támogatott célcsoporttól függően - havonta nettó 75 ezertől 350 ezer forintig terjedhetnek.
Az Új Nemzeti Kiválóság Programon keresztül összesen 12 milliárddal támogatják a tudományos utánpótlást, a tudományos életpályát és a kiváló oktatók, kutatók pályán tartását - mutatott rá Balog Zoltán.
Hangsúlyozta: Magyarország jövője, fejlődése nagy részben azon múlik, hogy sikerül-e értékalapú és versenyképes felsőoktatást teremteni, illetve sikerül-e ezt megerősíteni. A versenykésséghez feltétlenül szükség van a kutatásnak, a fejlesztésnek és az innovációnak az erősítésére.
A miniszter kitért arra, a kormány 2013-ban elfogadta a területre vonatkozó stratégiát, és azt is eldöntötte, hogy egyre nagyobb összegeket fordít az ország a célra. Szeretnék elérni 2020-ig azt, hogy a GDP 1,8 százalékát kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítsák, 2030-ra pedig a 3 százalékos arányt célozták meg - mondta Balog Zoltán.
Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke - köszönetet mondva a kormánynak a döntés meghozataláért - arról beszélt, hogy a felsőoktatási kiválósági támogatás "zömmel nem műszerekről szól", hanem hatvan százalék erejéig a humánerőforrás finanszírozásáról. Ez azt is jelenti, hogy az arra érdemes kutatókat a mainál jelentősebben el tudják ismerni anyagilag is - tette hozzá. Kérdésre válaszolva érdemi előrelépésnek nevezte a döntést.
"A Klebelsberg Központ nem tud fellépni a károsultak nevében"
A veronai buszbaleset nem iskolai rendezvény keretében következett be, ezért az intézményfenntartó Klebelsberg Központ nem tud fellépni a károsultak nevében - mondta az emberi erőforrások minisztere.
Balog Zoltán a károsultak kifizetésének ügyére vonatkozó kérdésekre válaszolva azt mondta: tudomása szerint vannak, akik már valamifajta előleget kaptak, és van számos ügy, amely még nem zárult le.
Hangsúlyozta: az ügybe segítő félként tudnak belépni, miután "nincs semmifajta jogi vonatkozása annak, hogy mit tehetne ezért akár az intézményfenntartó, akár az iskola, miután nem iskolai rendezvényen történt ez a baleset".
Ezért is szigorították az iskolai rendezvények rendjét, azt, mi számít ennek és mi nem, hogy világos legyen: ha egy iskola bármilyen szervezésbe "beleáll", akkor felelőséget is kell vállalnia és a fenntartónak is - mondta Balog Zoltán, megerősítve, hogy a veronai buszbaleset nem ilyen program közben történt.
Kiemelte: mindenki kaphat jogi segítséget, aki szeretné, az egy ügyvédi irodával tud konzultálni saját kártérítési ügyéről. Ha valakinek ilyen gondja van és a Klebelsberg Központhoz fordul, akkor ezt a jogi segítséget meg fogja kapni - közölte Balog Zoltán.
Január 20-án éjjel az olaszországi Verona közelében szenvedett balesetet egy magyar fiatalokat szállító autóbusz. A szerencsétlenségnek tizenhét halálos áldozata volt. A buszon többségében a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium tanulói, volt diákok, tanárok és egyikük családja utazott.
