Több lakossági és vállalati adó, a bankadó, valamint más közteher mértéke is csökkent január elsejétől, növekedett ugyanakkor a minimálbér és a szakmunkás bérminimum. Emelkedik a nyugdíj, és több családtámogatási könnyítés is hatályba lépett. Mérséklődött a tej, a tojás és a baromfihús általános forgalmi adója, valamint tíz új tevékenységi körben lett kötelező az online pénztárgépek használata.
Az adócsökkentések, a béremelések, a családok fokozottabb támogatása jellemzi a kormány 2017-es főbb céljait- jelentette ki Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az óév utolsó napján. Szavai szerint az ország erősödik, és azt szeretnék, hogy a tendencia folytatódjon, s ezt minden család érzékelje is.
Kisebb áfa az élelmiszereknél
Jelentősen, a friss tejnél 18 százalékról, a tojásnál és a baromfihúsnál pedig 27-ről esett öt százalékra az általános forgalmi adója (áfa). A legfontosabb élelmiszerek áfájának csökkentésével, kormányzati számítások szerint, 35-40 ezer forinttal több maradhat egy kétgyermekes család zsebében. A forgalmi adó az internet-előfizetésre is csökkent, 18 százalékra.
Az éttermi étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra a vendéglátás áfakulcsa szintén 18 százalék lett, és jövőre tovább süllyedhet, öt százalékra. Az életbe lépett szabályozások kedveznek az első házasoknak is, a havi ötezer forint a családi kedvezménnyel együtt igénybe vehető már az adóelőlegből is, visszamenőleges hatállyal, így az új szabály már a 2014. december 31-ét követően megkötött frigyek esetében is alkalmazható.
Adómentes lett a bölcsődei mellett az óvodai szolgáltatás, óvodai ellátás is, így ha a szülő kisgyermeke bölcsődei vagy óvodai ellátásáért fizetendő díjról odaadja a munkáltató nevére szóló számlát a munkáltatójának, akkor a vállalkozás által megtérített összeg teljesen köztehermentes.
Magasabb fizetés
A kormány és a szociális partnerek között tavaly novemberben létrejött megállapodás alapján az idén a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig öt százalékponttal csökkennek, majd 2018-ban a minimálbér újabb nyolc százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő, és legalább két százalékponttal csökkennek a járulékok. Ennek megfelelően 2017 január elsejétől az alapbér kötelező legkisebb összege havi 127 500 forint, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum 161 ezer forint lett.
Vállalati oldalon a társasági adó mértéke egységesen kilenc százalékra mérséklődött a korábbi 19, illetve tíz százalékról, így ezen adó mértéke hazánkban lett a legalacsonyabb az Európai Unió viszonylatában. A kisvállalati adó (kiva) mértéke két százalékponttal, 14 százalékra csökkent. Duplájára emelkedett a kivához kapcsolódó kedvezmény, továbbá a korábbi ötszázezer forint helyett egymillió forint lett a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) havi bevételi határa.
Mérséklődött az esztendő első napjától a vállalkozó által fizetendő közteher mértéke, a dolgozói juttatások adóalapjának megállapításához alkalmazandó szorzó – 1,19-szeresről – 1,18-szorosra süllyedt, így akár ennyivel magasabb összegű cafeteria-keretet biztosíthat dolgozójának a vállalkozó. A munkáltatónak ettől az évtől béren kívüli juttatások után 15 százalék szja-t és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (eho), az egyes meghatározott juttatások után pedig 15 százalék szja-t és 22 százalék ehó-t kell fizetni. Az összes közteher mértéke így az előbbieknél 34,22, az utóbbiaknál pedig 43,66 százalék.
Módosult a cafeteria
Szűkült ugyanakkor a munkáltatók által adható béren kívüli juttatások köre, idén már az éves keretösszeget – százezer forintot – meg nem haladó pénzösszeg és a Széchenyi Pihenő Kártyára adott juttatás minősül béren kívüli juttatásnak, a szálláshely alszámla esetén legfeljebb 225 ezer, a vendéglátás alszámla esetén legfeljebb 150 ezer forint, a szabadidő alszámla esetén pedig legfeljebb 75 ezer forint összegben.
A 2016-ban béren kívüli juttatásként nevesített juttatások (üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, iskolarendszerű képzés, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) mostantól egyes meghatározott juttatásként lesznek adókötelesek. Az adott juttatásoknak az egyes juttatásokra meghatározott értékhatárok kivételével meg kell felelniük a törvényben meghatározott feltételnek. Az Erzsébet-juttatás megszűnt, ám a 2016. december 31-ig kiadott Erzsébet-utalványok még beválthatók. A gyermekvédelmi Erzsébet-utalvány adómentességét ez a rendelkezés nem érinti.
Új juttatás a munkáltató által nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás, ami a hazai munkaerő mobilitás elősegítését célozta meg. Annak érdekében, hogy a munkáltatók minél szélesebb körben éljenek ezzel az új támogatási formával, a foglalkoztatásban töltött évek számához igazodóan a minimálbér 40-25-15 százalékáig biztosít adómentességet az állam.
Újabb segítség a gyerekeseknek
Tovább bővültek év elejétől a családok kedvezményei. Idén a kormány a (bruttó hazai termék (GDP) 4,7 százalékát költi a családokra, míg más országok hozzávetőlegesen 2,5 százalékot. Januártól 350 ezer kétgyerekes család adókedvezménye emelkedik. 2016 és 2019 között húszezer forintról negyvenezer forintra, vagyis a kétszeresére növekszik a kétgyermekesek által igényelhető adókedvezmény, ami most harmincezer forint lesz. A frissen házasodottakat is érinti a január elsejével életbe lépő változás, ha viszonylag hamar jön a gyermek. Ők eddig a két évig járó „elsőházas” adókedvezményt tudták csak igénybe venni, de január elseje óta a szabályok módosulásával, ha két éven belül jön a baba, párhuzamosan az első gyermekkel járó adókedvezményt is felhasználhatják.
Az idei költségvetésben az ingyenes gyermekétkeztetési források is tovább bővülnek: további kétmilliárd forintot biztosít a költségvetés a rászorultak étkeztetésére. Az ételek minőségén is igyekszik a kormány javítani, így az egy főre jutó napi keretet 370 forintról 570 forintra emelte.
A nyugdíjemelésről szóló kormányrendelet értelmében 1,6 százalékkal kell emelni a január elsejét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított nyugdíjat, illetve egyebek mellett az árvaellátás, a szolgálati járandóság, az özvegyi járadék, a rokkantsági ellátás, a baleseti járadék, a rehabilitációs ellátás és a vakok személyi járadékának összegét.
Idén magasabb bérre számíthatnak a rendőrök, a tűzoltók, a honvédelemben dolgozók, a büntetés-végrehajtási dolgozók, a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, valamint a titkosszolgálatok hivatásos tagjai. A 2015 júliusától indult rendvédelmi életpályamodellnek köszönhetően először harminc százalékkal nőtt az érintettek bére, amelyet évente újabb öt-öt százalékkal növelnek, így összességében 2019-ig átlagosan ötvenszázalékos béremelés valósul meg.
Életbe lépett a honvédelmi egészségkárosodási ellátás rendszere is, amelyben azoknak, akik legalább tíz éve szolgálják a hazájukat, de önhibájukon kívül baleset vagy betegség miatt alkalmatlanná válnak a feladatuk ellátására, további foglalkoztatási lehetőséget kínálnak. Ha az egészségi állapotuk miatt nem lehetséges, károsodási járadékra válnak jogosulttá.
Tovább apad a bankok terhe
Tegnaptól tovább csökkent a bankadó is, felső kulcsa három bázisponttal, 0,21 százalékra apadt. A mérséklésről a kormány az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött megállapodásának szellemében döntött. Az adó alapját az adóévet megelőző második adóévi beszámoló figyelembevételével kell megállapítani. Az adó felső kulcsának mértéke 2016-ban 0,24 százalékra csökkent 0,53 százalékról. Az elfogadott adótörvények szerint a bankadó 2017-ben és 2018-ban az adóalap ötven milliárd forintot meg nem haladó része után a 2016. évivel megegyezően 0,15 százalék.
Még több online kassza
Tíz új tevékenységi körben kötelező online pénztárgépet használni január elsejétől. Az értékesítésről, illetve a nyújtott szolgáltatásokról pénztárgéppel kell nyugtát kibocsátaniuk a gépjármű-javítási, –karbantartási tevékenységet; gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet; motorkerékpár, -alkatrész kereskedelmet, -javítást; plasztikai sebészeti tevékenységet; diszkó-, táncterem-működtetést; textil-, szőrmemosást, -tisztítást, vegytisztítást, vasalást végzőknek, illetve a masszőröknek, a fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak, a fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak. Ugyanakkor tegnaptól egymillió forintra is bírságolhatók az újonnan online pénztárgép használatára kötelezett tevékenységi körbe tartozók közül azok, akik elmulasztják a bizonylat kiállítását, kivéve, ha nyugta helyett számlát állítanak ki, és valamennyi számláról havonta adatot szolgáltatnak.
Készségesebb és elnézőbb NAV
Az idén megszűnik az egyszerűsített bevallás és az adónyilatkozat választásának lehetősége, helyette azonban bevezetik az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezetet (eszja). A 2016. évre vonatkozó adóbevallásnál továbbra is választható marad a munkáltatói adómegállapítás, és aki akarja az saját maga is is megírhatja a bevallását.
A hibázó adózók szankcionálása helyett megjelenik az adóhatóság úgynevezett támogató eljárása. Ennek a lényege, hogy a NAV a feltárt hibák, hiányosságok orvoslása érdekében első körben kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, esetleg felhívja önellenőrzésre. Az eljárás keretében önként rendezett jogsértések miatt nincs szankcionáláss.
A legkiemelkedőbb újdonságok 2017. január 1-jétől
- Nőtt a kétgyermekesek családi adókedvezménye
- Öt százalékra csökkent a nyers tej, a tojás és a baromfihús általános forgalmi adója (áfa)
- Mérséklődött az internethasználat áfája
- Kilenc százalékra apadt a társasági adó kulcsa
- Mérséklődött a munkáltatói járulék és vele együtt az egészségügyi hozzájárulás mértéke
- Kisvállalkozások esetén nőtt az alanyi áfamentesség értékhatára
- Emelkedett a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) havi bevételi határa
- Csökkent a kisvállalati adó mértéke
- A minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedett
- Módosult a cafeteria rendszere
- Megszűnt az Erzsébet-utalvány
- Az idén 1,6 százalékkal emelkednek a nyugdíjak
- A munkáltató mobilitási célú támogatást adhat
- Életbe lépett a honvédelmi egészségkárosodási ellátás rendszere
- Tovább csökkent a bankadó
- Tíz új tevékenységi körben lett online kassza
- Az idei évre vonatkozóan már minden személyi jövedelemadó-alanynak elkészítheti az adóhatóság a bevallását
