Az első világháborúban Szerbiában hadifogságba esett magyar katonák szenvedéseit bemutató kiállítás nyílt a Szamár-sziget szellemkatonái – A nagy háború balkáni halálmarsa címmel szombaton, Székesfehérváron.
Olyan történetet mesél el a vándorkiállítás, amiről évtizedekig beszélni sem volt szabad – mondta Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a Szamár-sziget szellemkatonái – A nagy háború balkáni halálmarsa című tárlat megnyitóján szombaton Székesfehérváron.
A kiállítás az első világháborúban Szerbiában hadifogságba esett magyar katonák szenvedéseit mutatja be.
Több mint nyolcvanezer, magyar és osztrák katona esett hadifogságba, ám 1915 őszén már csak harmincötezret tartottak nyilván, ennyien élték túl az embertelen körülményeket. Őket átterelték az albán havasokon, huszonhárom-huszonnégyezer katonát hajóztak be Albániában, majd szállítottak Asinarára (Szamár-sziget). A háború végére mindössze hatezer magyar hadifogoly maradt életben.
Az államtitkár szerint halálmarsuk a megmaradásról szólt, ez lett a tétje a Trianon utáni Magyarországnak is.
Major Anita, a tárlat egyik rendezője elmondta: az egyre bővülő tárlat a fővárosi bemutatót követően eljutott Szombathelyre, Marosvásárhelyre, Székelyudvarhelyre, Hódmezővásárhelyre. Székesfehérvárra a Hadtörténeti Intézetből érkezett, és október 7-ig lesz látható. A balkáni halálmarsot feleségével és egyben kutatótársával, Major Anitával végigjáró Margittai Gábor elmondta, Székesfehérvár olyan város, ahonnan a történet elindult. Felidézte, hogy 1914-ben a város és Fejér megye bakái euforikus hangulatban indultak el a frontokra, azonban már az első puskalövés után elgyötörten és éhezve estek hadifogságba például a szerb fronton.
Hangsúlyozta, hogy a Szamár-szigeten történtek körül emlékezetpolitikai háború dúl többek között Szerbiával, ezért a magyaroknak folyamatosan meg kell mutatniuk a valóságot, hogy ne a történelemhamisítás győzedelmeskedjen. Elmondta még, hogy az összes, a szigetre érkező magyar hadifogoly közül hatezren tértek haza, de sokan közülük egy-két éven belül meghaltak a poszttraumás sokk miatt. A székesfehérvári Helyőrségi Klubban látható kiállításon korabeli fotók, valamint a hadifoglyok történetét feltáró kutatóút során készült fotók és filmfelvételek segítségével kaphat betekintést a balkáni halálmars történetébe a látogató.
A tárlat megnyitóját követően egy másik, e témához kapcsolódó kiállítás is megnyílt Székesfehérváron.
Az asinarai-szardíniai haláltábort megjárt Kuczka Mihály festőművész kiállítása a Fekete Sas Patikamúzeumban látható november 6-ig. Kuczka Mihály kiállítása az olasz frontról egy évvel később a szigetre került honvédek mindennapjairól tanúskodik.
A kiállítás a festőművész katonáskodását és raboskodását mutatja be festményein és vázlatrajzain.
