Évente több mint egymilliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe, miközben nyolcszázmillióan éheznek világszerte. Hazánkban egyre nagyobb az érdeklődés a fenntartható étkezés iránt, de a lakosság fele továbbra sem hajlandó változtatni pazarló életmódján.
A gazdag országokban évente hétszázötvenmilliárd dollárnyi, azaz kétszázkilencezermilliárd forintnyi étel végzi a szemétben, és ennek az összegnek már a fele véget vetne a világ éhezésének – állapította meg David Beasley, az ENSZ Világélelmezési Programjának vezetője. Világszerte az élelmiszer csaknem egyharmada elvész vagy szemétbe kerül. Ez évente mintegy 1,3 milliárd tonna, melynek értéke majdnem egytrillió dollárnak felel meg. Ha a trend folytatódik, az ételhulladék mennyisége 2030-ra évi 2,1 milliárd tonnára növekedhet. Európában nyolcvannyolcmillió tonna étel kerül a szemétbe évente, az Egyesült Államokban fejenként naponta átlagosan mintegy fél kilogramm ételt dobnak ki. Az összes gyümölcsnek, zöldségnek, gumós- és gyökértermésnek csaknem fele szemétbe kerül. Miközben a gazdag országok lakói évente csaknem annyi élelmiszert pazarolnak el, amekkora Afrika Szaharától délre elterülő régiójának teljes élelmiszer-termelése, tavaly nyolcszázhuszonegymillió ember éhezett a Földön.
Az elmúlt években Földünkön újra nőtt az éhezők és a hiánybetegséggel küzdők száma, ezzel párhuzamosan a túlsúly is egyre nagyobb méreteket ölt. A tudatosság egyrészt azt jelenti, hogy odafigyelünk az ételek minőségére és tápanyagtartalmára, másrészt hogy gyomrunk és egészségünk mellett gondolunk bolygónkra is – mondta Plántek Lea, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kommunikációs és sajtómunkatársa. Hozzátette: a helyi, szezonális, esetleg biotermékek vásárlásával az ökoszisztémát, magunkat és a jövő generációt is védjük.
A Felelős Gasztrohős Alapítvány ötszáz ember megkérdezésével készített kutatásából kiderül, itthon a lakosság ötöde szimpatizál a bioétrenddel, további harminc százalék környezettudatos fogyasztónak tartja magát, viszont a maradék ötven százalékot nem érdekli a fenntartható étkezés, és pazarló életmódján sem hajlandó változtatni.
Miután az emberek nyitottak lennének a fenntartható táplálkozásra, és mivel kétharmaduk heti vagy havi szinten menzán, kávézókban és gyorséttermekben étkezik, fontos cél lehet, hogy ezt a növekvő igényt mind a vendéglátóhelyek mind az élelmiszergyártók kiszolgálják.
Az elmúlt években Földünkön újra nőtt az éhezők és a hiánybetegséggel küzdők száma, ezzel párhuzamosan a túlsúly is egyre nagyobb méreteket ölt. A tudatosság egyrészt azt jelenti, hogy odafigyelünk az ételek minőségére és tápanyagtartalmára, másrészt hogy gyomrunk és egészségünk mellett gondolunk bolygónkra is – mondta Plántek Lea, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kommunikációs és sajtómunkatársa. Hozzátette: a helyi, szezonális, esetleg biotermékek vásárlásával az ökoszisztémát, magunkat és a jövő generációt is védjük.
A Felelős Gasztrohős Alapítvány ötszáz ember megkérdezésével készített kutatásából kiderül, itthon a lakosság ötöde szimpatizál a bioétrenddel, további harminc százalék környezettudatos fogyasztónak tartja magát, viszont a maradék ötven százalékot nem érdekli a fenntartható étkezés, és pazarló életmódján sem hajlandó változtatni.
Miután az emberek nyitottak lennének a fenntartható táplálkozásra, és mivel kétharmaduk heti vagy havi szinten menzán, kávézókban és gyorséttermekben étkezik, fontos cél lehet, hogy ezt a növekvő igényt mind a vendéglátóhelyek mind az élelmiszergyártók kiszolgálják.
