Az ENSZ meteorológiai szervezetének (WMO) becslése szerint az évszázad végéig 0,3 Celsius-fokos többletemelkedést jelenthet a globális felmelegedésben Donald Trump amerikai elnök döntése arról, hogy az Egyesült Államok visszalép a párizsi klímaegyezménytől, amelynek fő célja éppen a felmelegedés visszafogása. Az egyezmény résztvevői sorra elítélik az elnök döntését, de az Egyesült Államok több állama is hangsúlyozta: ragaszkodik a megállapodásban rögzített célok eléréséhez.
A párizsi klímaegyezmény
A klímaegyezmény elsődleges célja, hogy egyetlen megállapodás keretein belül rögzítse a klímaváltozás elleni harc részleteit. A világméretű szerződésben csaknem kétszáz fél vállalkozik arra, hogy az üvegházhatású gázok visszafogásával megpróbálják visszafogni a globális felmelegedés gyorsulását. Az egyezmény nem ugyanazokat a feltételeket diktálja az egyes államok számára: a fejlődő országokkal például jóval megengedőbb, a fejlettebbekre pedig súlyosabb terheket ró, a kisebb országoknak pedig több időt hagy a széndioxid-kibocsátás visszafogására és a megújuló erőforrásokra történő váltásra.
Deon Terblanche, a WMO illetékese pénteken Genfben nyilatkozva hangsúlyozta, hogy csak becslésről van szó, mert eddig nem modellezték azt a lehetőséget, hogy Washington nem vesz részt a megállapodás végrehajtásában.
Erik Solheim, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának főigazgatója szerint azzal, hogy az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből, nem vet véget a globális felmelegedés visszafogására tett "megállíthatatlan erőfeszítéseknek".
Az Európai Unió és az Afrikai Unió tagországai közös nyilatkozatban erősítették meg a párizsi megállapodás iránti elkötelezettségüket, és megjegyezték, hogy szolidaritást vállalnak "azokkal, akiket az éghajlatváltozás veszélye leginkább fenyeget". Számos afrikai ország kormányzata aggodalmát fejezte ki az éghajlatváltozással együtt járó természeti jelenségek, például a tengerszint emelkedése és a változó időjárási körülmények miatt, mert azok tovább rontják a mezőgazdasági fejlődés esélyeit, pedig ettől az ágazattól a világ legszegényebb kontinensének oly sok lakosa remél egyedüli megélhetést.
Közleményt adott ki a veterán állami vezetőket és emberi jogi harcosokat tömörítő, úgynevezett Vének nemzetközi csoportja is, amelyet 2007-ben alapítottak, és tagjai közé tartozott mások mellett Nelson Mandela volt dél-afrikai államfő, Jimmy Carter korábbi amerikai elnök és Kofi Annan régebbi ENSZ-főtitkár is. A közleményben Mary Robinson volt emberi jogi ENSZ-főbiztos - aki egy időben az ENSZ klímaváltozással foglalkozó különmegbízottja is volt - úgy fogalmazott: az Egyesült Államokat jelen döntése "latorállamként tünteti fel a nemzetközi színtéren". Kofi Annan szerint a klímaváltozás "korunk legnagyobb egzisztenciális fenyegetése", a megfékezését célzó párizsi klímaegyezményt pedig gyengíti az Egyesült Államok visszalépése, habár nem veszélyezteti. A Vének továbbá felszólították az amerikai államokat és vállalkozásokat, hogy tegyenek lépéseket azokon a területeken, ahonnan a szövetségi kormány "visszavonul".
A Vének véleménye szerint az amerikai kivonulás a fejlődő országoknak a fejlett országokba vetett bizalmát is megrendítheti: kérdésessé válik ugyanis, hogy ezután mely országok fogják finanszírozni a klímaváltozás elleni globális harc költségeit.
Más országok mellett pénteken India vezetése is jelezte, hogy elkötelezett marad a párizsi klímaegyezmény mellett. "A Narendra Modi vezette indiai kormány hitvallásának a megújuló energiaforrások használata fontos része, így határozottan kiáll a párizsi megállapodásban foglalt kötelezettségvállalások teljesítése mellett, függetlenül attól, hogy a többi ország miképpen cselekszik" - jelezte közleményében Pijush Gojal, a megújuló energiaforrásért felelős minisztérium vezetője. Harsh Vardhan, a környezetvédelmi kérdésekben is illetékes tárca vezetője szintén értésre adta, hogy a világ harmadik legnagyobb gázkibocsátó országa "elkötelezte magát amellett: mindent megtesz, hogy kezelje az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés problémáját".
Világméretű felháborodás
Csalódottan és rosszallással fogadták a nyugat-európai országok vezetői Donald Trump bejelentését arról, hogy országa kilép a párizsi klímaegyezményből, és elutasították az amerikai elnök javaslatát a megállapodás újratárgyalására.
Röviddel Trump beszéde után Németország, Franciaország és Olaszország közös közleményében utasította el az amerikai elnök elképzelését az egyezmény újratárgyalásáról. "A párizsi egyezmény az országaink közötti együttműködés sarokköve marad a klímaváltozás elleni hatékony és jól időzített harcban, és a 2030-as fenntartható fejlődési célok (SDG) elérésében". Leszögezték, hogy visszafordíthatatlannak tartják a Párizsban 2015 decemberében tető aláhozott megállapodást. A nyugati vezetők külön-külön is reagáltak Trump bejelentésére. Nem tartóztatja fel a Föld védelme mellett elkötelezett erőket a washingtoni vezetés döntése - jelentette ki Angela Merkel német kancellár pénteken Berlinben. Aláhúzta, hogy az Egyesült Államok kilépése nem veti vissza az éghajlatváltozás megfékezéséért folytatott küzdelmet, "éppen ellenkezőleg, az eddiginél is eltökéltebben fogunk össze", hogy "sikeresen megbirkózzunk az egész emberiség előtt álló olyan kihívásokkal, mint a klímaváltozás".
Emmanuel Macron francia elnök szerint Washington Trump döntésével hátat fordított a világnak, ennek ellenére Párizs nem mond le a klímaváltozás elleni harcról. Trump téved országa és népe érdekeivel kapcsolatban, és hibát követ el a bolygó jövőjének szempontjából - fogalmazott. Leszögezte: Párizs semmi szín alatt nem fog tárgyalni újra egy kevésbé ambiciózus egyezményről. Trump "szégyenletes hibát" követett el Laurent Fabius, a párizsi klímaegyezményt tető alá hozó volt francia külügyminiszter szerint. Fabius azt is szóvá tette, hogy Trump a témában "egy rakás hazugságot" terjeszt.
Csalódottságát fejezte ki Theresa May brit kormányfő is. Hivatala közölte: Trump felhívta Mayt telefonon, hogy megvitassa vele a döntését. May csalódását fejezte ki, és aláhúzta, hogy Nagy-Britannia továbbra is elkötelezett lesz a párizsi egyezmény végrehajtása mellett. "A mai nap szomorú nap a globális közösség számára, mivel egy kulcsfontosságú partner hátat fordít a klímaváltozás elleni harcnak" - így Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök. Fehér házi források szerint Trump Merkellel, Macronnal, Mayjel és Justin Trudeau kanadai kormányfővel is beszélt telefonon a beszéd után. Trudeau is mély csalódottságát hangoztatta Trump döntése miatt, Josh Frydenberg ausztrál környezetvédelmi miniszter pedig azt mondta, hogy a párizsi egyezmény Washington kihátrálása után sem veszít jelentőségéből, mivel nélküle is a kibocsátott üvegházhatású gázok 70 százalékára vonatkozik, ráadásul több mint 190 ország írta alá, és közülük 146 rekordidő alatt ratifikálta is.
Rosszallását fejezte ki António Guterres ENSZ-főtitkár is, aki szerint ez nagyfokú csalódást jelent az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére és a globális biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítésekre nézve. Szóvivője közölte: Guterres továbbra is biztos abban, hogy az egyesült államokbeli városok, államok és vállalatok - más országokkal karöltve - a továbbiakban is jövőképet fognak mutatni, és vezető szerepet vállalnak a széndioxid-kibocsátás csökkentésében és a lendületes gazdasági növekedés megteremtésében. Az ENSZ meteorológiai szervezetének (WMO) becslése szerint az évszázad végéig 0,3 Celsius-fokos többletemelkedést jelenthet a globális felmelegedésben Trump döntése.
Az Európai Unió és az Afrikai Unió tagországai közös nyilatkozatban erősítették meg a párizsi megállapodás iránti elkötelezettségüket, és megjegyezték, hogy szolidaritást vállalnak "azokkal, akiket az éghajlatváltozás veszélye leginkább fenyeget". Számos afrikai ország kormányzata aggodalmát fejezte ki az éghajlatváltozással együtt járó természeti jelenségek, például a tengerszint emelkedése és a változó időjárási körülmények miatt.
Lengyelország aláírta a párizsi klímaegyezményt és betartja kötelességvállalásait - hangsúlyozta pénteken Krzysztof Szczerski, a lengyel államfői hivatal kabinetfőnöke.
Védelmébe Trumpot Vlagyimir Putyin orosz elnök. A Szentpétervári Gazdasági Fórumon kijelentette: "Nem ítélkeznék most Trump elnök fölött, hiszen (Barack) Obama korábbi elnök hozta meg a döntést (a csatlakozásról). Lehet, hogy a hivatalban lévő elnök úgy gondolja, ez nem volt átgondolt lépés, lehet, hogy szerinte nincsenek meg az ehhez szükséges források"."Nézetem szerint lehetséges lett volna nem kilépni a párizsi egyezményből, mert az keretjellegű, hanem ehelyett lehetett volna változtatni az amerikai kötelezettségvállaláson az egyezmény keretein belül".
Az Egyesült Államokban a republikánusok üdvözölték, vezető demokrata párti politikusok - közöttük Barack Obama - pedig elítélték a klímaegyezmény felmondását. Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke helyeselte Trump döntését. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakciójának vezetője "történelmi léptékű pusztító kudarcnak" nevezte a döntést, amelyre szerinte "a jövő nemzedékek úgy tekintenek majd vissza, mint a 21. század egyik legrosszabb politikai lépésére". Ellenérzésüket fejezték ki az amerikai gazdasági élet egyes befolyásos szereplői is. Elítélte a döntést a General Motors, az elsőszámú amerikai autógyártó cég. Elon Musk, az elektromos autókat gyártó Tesla vezetője bejelentette: kilép az elnök gazdasági tanácsadó testületéből.
Pittsburgh polgármestere, Bill Peduto nyilatkozatban szögezte le, hogy a város továbbra is tiszteletben tartja a klímaegyezményt. Beszédében Donald Trump a pennsylvaniai Pittsburgh városát hozta fel példaként, hogy igazolja az "Amerika mindenekelőtt" jegyében megfogalmazott álláspontját.
