Jogi és erkölcsi kötelezettsége az Európai Unió tagállamainak, hogy részt vegyenek a 160 ezer menedékkérő áttelepítését szolgáló uniós mechanizmusban - jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén.
Avramopulosz a sikeres menekültügyi politika zálogának nevezte a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását. Mint mondta, ez a rendszer "a szolidaritáson és a lehetőségeken alapul".
Dömötör: Brüsszel továbbra is erőlteti a bevándorlók betelepítését
Brüsszel továbbra is erőlteti a bevándorlók betelepítését, és fenyegeti azokat a tagországokat, amelyek nem hajlandóak ebben részt venni - közölte a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba szerint nem lehet a magyarokat megkerülve döntést hozni arról, hogy kiket fogadjanak be, ez ugyanis szembemegy minden demokratikus alapelvvel.
A kormány álláspontja az, hogy Magyarország már eddig is jelentősen hozzájárult az európai szolidaritáshoz azzal, hogy erején felül vette ki a részét az uniós határok védelméből - mondta az államtitkár, hozzátéve: Brüsszelnek is inkább a határvédelemre kellene összpontosítania ahelyett, hogy szétteríti saját elhibázott politikájának következményeit.
Dömötör Csaba úgy vélte, az Európai Parlament vitája azt is bizonyította, hogy Brüsszel továbbra is felső korlát nélküli betelepítésekben gondolkodik, és egyre erőteljesebb azt ezt célzó politikai nyomásgyakorlás is. Ennek a nyomásgyakorlásnak része az a Magyarországról szóló határozat is, amelyet a héten fogad majd el az Európai Parlament - fűzte hozzá. "A keddi brüsszeli nyilatkozatokból jól látszik, hogy a nemzeti konzultációban foglalt kérdések aktuálisak és stratégiai jelentőségűek Magyarország jövője szempontjából" - fogalmazott az államtitkár, aki szerint ezért is fontos politikai fegyvertény, hogy a legfrissebb összesítések szerint már 1 millió 431 ezren mondták el a véleményüket.
Jelezte, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda - figyelembe véve a Fidesz-frakció javaslatát - a változatlanul magas részvételi hajlandóság miatt várhatóan meghosszabbítja a konzultációs ívek feladási határidejét.
Hangsúlyozta, az uniós belügyminiszterek által minősített többségi szavazással elfogadott mechanizmus nem pusztán Olaszországnak vagy Görögországnak, hanem az EU egészének érdeke, a rendszer ugyanis alapvető fontosságú a menedékkérők másodlagos mozgásának megakadályozása, illetve a schengeni térség belső szabadságának megőrzése érdekében.
A görög uniós biztos elmondta, hogy eddig nagyjából 18 ezer menekültet helyeztek át a kvótarendszer keretében, ami messze elmarad a célkitűzésektől, de az utóbbi hónapokban "pozitív irányú elmozdulás történt". Hozzátette, szeptemberig még el lehet érni a célokat, de ehhez szükség van minden tagország szerepvállalására.
"A szolidaritás nem lehet pusztán néhány tagállam felelőssége. Közös cél, hogy minden tagország arányosan és becsületesen hozzájáruljon a rendszerhez" - közölte. "Noha több uniós tagállam fokozta a részvételét, de sajnálatos módon még van egy-két olyan ország, amely nem helyezett át egyetlen személyt sem, ami a kötelezettségeik megszegésének tekinthető" - szögezte le.
Dimitrisz Avramopulosz haladéktalan cselekvésre sürgette azokat a tagállamokat, amelyek eddig egyetlen menekültet sem vettek át, valamint azokat is, amelyek több mint egy éve nem vettek át senkit Olaszországból és Görögországból. Leszögezte, ha egy hónapon belül nincs előrelépés, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást fog indítani az érintett országokkal szemben.
A bizottság délután közzétett helyzetértékelésében név szerint is kiemelték Magyarországot, Lengyelországot és Ausztriát, amelyek eddig egyetlen áthelyezést sem hajtottak végre, ugyanakkor emlékeztettek rá és üdvözölték, hogy Bécs nemrég felajánlotta ötven menedékkérő átvételét Olaszországból. Kitértek arra is, hogy Csehország már közel egy éve nem tett felajánlásokat.
Bakondi György: Az uniós biztos kijelentése meghívó a menekülteknek
Dimitrisz Avramopulosz kijelentései meghívót jelentenek a migránsoknak - reagált Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az Európai Bizottság tagjának kijelentésére az M1 aktuális csatornán kedd este. Bakondi György szerint Avramopulosz kijelentései megnyugtatják a migránsokat, miszerint Európában mindenkinek van helye.
Ez nem igaz - jelentette ki -, de az ilyen kijelentések "szívóhatása" 2015 óta jól látható.
A főtanácsadó szerint az unió tisztségviselőit nem azért választották meg, hogy a tagállamokat időről időre súlyos szankciókkal fenyegessék. Inkább azt kellene megvizsgálni, miért teljesítik vonakodva az uniós államok a kötelező kvótát - fűzte hozzá.
Az uniós biztos után elsőként Jeroen Lenaers néppárti EP-képviselő szólalt fel, aki elmondta: "bár soha nem volt a kötelező kvóták híve, azonban látszik, hogy ez önkéntesen nem működik, ezért valamit tenni kell". "Hogy lehet az, hogy vannak tagállamok, amelyek még mindig nem tettek semmit?" - tette fel a kérdést Lenaers, aki szerint jó, hogy állandó mechanizmust próbálnak létrehozni a dublini rendszer válságának elkerülése érdekében.
Cécile Kashetu Kyenge szociáldemokrata képviselő úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárást kellene indítani azon országok ellen, amelyek egyáltalán nem vesznek részt az áthelyezésekben, de azok ellen is, amelyek nem tesznek eleget a célkitűzéseknek.
Felszólalásában Gál Kinga fideszes EP-képviselő elfogadhatatlannak nevezte a migránsok bármiféle kötelező szétosztását. "Hazám és személyes véleményem szerint a migrációs válság megoldásának módja nem az ellenőrizetlenül Európába érkezett migránsok szétosztása a tagállamok között, hanem a migráció okainak kezelése és határaink megerősített védelme" - mondta.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a felelősség nem hárítható kizárólag a külső határokon lévő tagállamokra, ha "rendet és biztonságot akarunk, akkor erős és szolidáris európai menekültügyi rendszerre van szükségünk". "Lehet persze politikai haszonszerzésből azt hazudni, hogy az unió mindenkit be akar engedni ellenőrzés nélkül, de tudjuk, hogy ez nem igaz" - mondta. "A valóság persze nem érdekli azokat, akik gyűlölet- és félelemkeltéssel akarnak hatalmat szerezni vagy azt megtartani" - tette hozzá.
