Mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a Nemzeti Földalap vagyonát érintő hiányos szabályozás miatt az Alkotmánybíróság (Ab) keddi nyilvános ülésén kihirdetett határozatában.
Az ügyben Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő és további 51 ellenzéki képviselőtársa fordult az Ab-hez több, a Nemzeti Földalapról szóló jogszabály alkotmányellenességét kifogásolva. Indítványuk szerint a kormány és a parlamenti többség a Földet a gazdáknak! programban zajlott értékesítés utólagos törvényesítése érdekében hozta létre a vitatott rendelkezéseket.
FM: A gazdáknak kedvez az Alkotmánybíróság döntése
A gazdáknak kedvez és a kormány agrárpolitikájának egyértelmű győzelme a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint az Ab döntése. Az FM eleget tesz a szükséges jogalkotási feladatoknak, amelyek azonban nem befolyásolják az állami földeladások gyakorlatát - közölte a tárca.
Az FM szerint a szükséges jogalkotási feladatok nem befolyásolják az állami földeladások gyakorlatát, a földértékesítések pedig nem veszélyeztették az érintett földvagyont, hiszen - mint írták - jelenleg is több mint 1,6 millió hektár föld van az állam tulajdonában. A stratégiai földvagyon megőrzését és gyarapítását az alkotmánybírósági határozattal összhangban a szaktárca is kiemelten fontosnak tartja - írták. Hozzátették azt is, az ellenzék mostanáig nem működött együtt a kormánnyal semmilyen földügyi-birtokpolitikai kérdésben.
Az FM a kormány agrárpolitikája egyértelmű győzelmének nevezte az Ab keddi határozatait, és úgy véli, hogy a testület korábbi döntései a Földet a gazdáknak! program jogszerűségét és hasznosságát erősítették. A minisztérium abban bízik, hogy az alkotmánybírósági határozat nyomán az ellenzék felhagy a magyar gazdák érdekeivel szembeni folyamatos akciókkal, lejárató kampányokkal - írták.
Bár az Ab az indítvány felvetéseinek nem adott helyt, vizsgálata során észlelte: a módosított földalaptörvény nem szabályozza, hogy az alapba tartozó földek hasznosításából származó bevételek milyen mértékben fordíthatók az államadósság csökkentésére, ezért nem zárható ki olyan költségvetési döntések sorozata, amely a földalap által kezelt vagyont jelentős mértékben csökkenti.
Az alap célja a természeti erőforrások - különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, illetve a honos növény- és állatfajok - védelme és megőrzése a jövő nemzedékek számára. A módosított, hiányos szabályozás nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a bevételeknek az államadósság csökkentésére fordítása e célok megvalósítását veszélyeztesse.
Az Ab döntése szerint azonban a Nemzeti Földalapba tartozó földterületek további értékesítése csak olyan mértékű lehet, amely még nem veszélyezteti az alap rendeltetésszerű működését.
Mindezek miatt az Ab kimondta: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosításával egyidejűleg nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná az alap kétharmados szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését.
A határozathoz Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Stumpf István fűzött különvéleményt.
Fidesz: az ellenzék még mindig a nagybirtokosok és a spekulánsok érdekeit védi
A Fidesz szerint az ellenzék még mindig a nagybirtokosok és a spekulánsok érdekeit védi és újra megpróbálta elvenni a gazdáktól a törvényesen megvásárolt földeket.
A nagyobbik kormánypárt ezt az Ab-döntést követő ellenzéki reakciókra adott válaszként közölte. A Fidesz szerint az ellenzék kezdettől támadja a programot, mert még mindig a spekulánsok és a nagybirtokosok érdekeit védik és vissza akarják állítani azt a földpolitikát, amellyel a magyar földeket külföldiek, spekulánsok és nagybirtokosok kezére juttatták.
Hangsúlyozták, hogy a Földet a gazdáknak programnak köszönhetően a földek ma magyar kézben vannak és azoké, akik megművelik, 30 ezer földműves tudott földet vásárolni.
MSZP: A vidék életére nincs hatással az Alkotmánybíróság döntése
Az MSZP szerint a vidék életére nincs hatása annak, hogy mulasztásos alkotmánysértést állapított meg a Nemzeti Földalap vagyonát érintő hiányos szabályozás kapcsán az Ab, hiszen a földeket már eladták, az ebből származó bevételeket pedig elköltötték - értékelte a testület keddi döntését Gőgös Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő és Harangozó Gábor, a mezőgazdasági bizottság alelnöke (MSZP) sajtótájékoztatón.
Harangozó szerint ez a döntés is rávilágít arra, hogy az Ab jelenlegi működése nem jó, hiszen a vidék életére nézve a mostani határozatnak nincsen hatása.
Szerinte az Ab lényegében kimondta, hogy az állami vagyon elherdálása történik, azonban a testület szerint ez a jelen törvényi feltételek mellett nem alkotmányellenes. Viszont az Ab felhívta az Országgyűlés figyelmét, hogy alkosson törvényt arról, mire lehet költeni az állami vagyon elherdálásából származó bevételeket, "hogy azok mégse legyenek teljesen elherdálva".
Gőgös Zoltán úgy vélte: annak ellenére, hogy nem egy nagy hatású döntés született, ez is igazolja az MSZP korábbi állítását, miszerint "vérlázító és elképesztő", ami a "földmutyiban" történt.
Közölte: a következő kormány rendet tesz ebben az ügyben, és minden olyan "csaló gazembertől" visszaveszi a földet, aki méltatlanul jutott ahhoz.
Jobbik: az Ab jövőbeni korlátokat szabott arra, hogy kell bánni a termőfölddel
A Jobbik sajnálja, hogy a nemzeti termőföldek privatizációjának alapját adó jogszabályt nem semmisítette meg az Alkotmánybíróság, ugyanakkor üdvözli, hogy a testület a jövőre vonatkozóan korlátokat szabott - kommentálta Magyar Zoltán, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője.
Hangsúlyozta: a jövő kormányai számára korlátokat vezetett be az Alkotmánybíróság. Megjegyezte, a Jobbik szerette volna, ha ezt a testület visszamenőleg is alkalmazza, mert megítélésük szerint az elmúlt két-három évben a nemzeti vagyont az állami földeket tekintve széthordták. Így a testület már csak a nem létező nemzeti vagyonra szabott korlátokat, illetve a természeti értékek nagyobb oltalmára hívta fel a figyelmet - tette hozzá.
LMP: Természetvédelmi szempontból előrelépés az Ab döntése
Természetvédelmi szempontból előrelépésként értékeli az Ab határozatát a vizsgálatot kezdeményező LMP-s képviselő. Sallai R. Benedek szerint a döntés ugyanakkor azt is bizonyítja: nem tehet le az ellenzék arról, hogy éljen alkotmányos jogaival. A politikus szerint bár az Ab elutasította a beadvány minden visszamenőleges részét, vagyis amelyek a korábbi földeladások utólagos semmissé tételét célozták, a jövőre vonatkozóan korlátokat határozott meg az állami földek értékesítése terén.
A politikus kifejtette: a kormányzatnak szabályokat kell alkotnia a többi között a Natura 2000 védettség alatt álló szántókra vagy erdőkre, de a testület egyértelművé tette azt is, hogy a földeladásból származó bevételeket nem lehet teljes egészében államadósság fedezésére fordítani.
