A kelet- és közép-európai régióban tartósan alacsony kamatokra kell berendezkedniük a központi bankoknak, a kereskedelmi bankoknak pedig hitelezniük kell és finanszírozniuk a beruházási projekteket.
Jegybanki vezetők egymás között: Erdem Basci török, Matolcsy György magyar és Marek Belka lengyel elnök a konferencián (Fotó: Reuters/ Szabó Bernadett)
A kelet-közép-európai bankrendszer jövője „pozitív”, ez a jövő pedig a hitelezésről szól. A kereskedelmi bankoknak aktív szerepet kell betölteniük a gazdasági folyamatokban, és finanszírozniuk kell a beruházási projekteket – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Bankrendszer jövője a közép- és kelet-európai régióban című konferencián. A jegybankok számára hagyományosabb szerepet kell elképzelni, bizonyos unortodox módszerek megőrzésével, a fő banki szereplőknek azonban a kereskedelmi bankoknak kell lenniük – idézte a monetáris politikáért felelős intézmény első emberének szavait a távirati iroda.
Matolcsy György hangsúlyozta: az alapkamat történelmi mélypontra csökkent, bevezették az elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat támogató növekedési hitelprogramot, és egy úgynevezett önfinanszírozási programmal is segítették az államadósság csökkentését. Az MNB elnöke szerint a jövőben új szabályozói rendszert is létre kell hozni, amely kiegyensúlyozottabb, mint az eddigi.
A magyar gazdaság mintegy két és fél éve a hitelezés bővülése nélkül nő, de ennek komplex összetevői vannak. Nem arról van szó, hogy a bankok nem akarnak hitelezni – emelte ki előadásában Patai Mihály, az UniCreditBank elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke. Hozzátette: a magyar bankrendszer kettévált, a többség összehúzódik, veszteséges, és csak néhány bank tud növekedni vagy stagnálni.
Marek Belka, a lengyel nemzeti bank elnöke a konferencián emlékeztetett arra, hogy bár az alacsony kamatok sokat segítettek a bruttó hazai termék (GDP) növekedésében, ahhoz nem elegendők, hogy felfusson a hitelezés a régióban. Az alacsony kamatok a piaci szereplőket inkább arra ösztönzik, hogy pénzügyileg kedvezőbb lehetőségeket keressenek a befektetésekre, a megtakarításaikra.
Stanislava Zadravec Caprirolo, a szlovén nemzeti bank alelnöke elmondta: Európa egésze számára az lenne előnyös, ha hosszú távon a banki finanszírozás mértéke csökkenne, hogy egészségesebb arányok alakuljanak ki a tőkeeszközök és a banki finanszírozás között, míg Andreas Ittner, az osztrák nemzeti bank alelnöke úgy vélte, a nyereségesség csökkenése nem írható kizárólag a gazdasági visszaesés számlájára, hanem azzal is magyarázható, hogy bizonyos országokban unortodox megoldásokat vezettek be, és emellett bizonyos politikai feszültségek is kialakultak.
