A forradalmak felfalják gyermekeiket, ezt már az 1789 utáni párizsi mészárlásokból tudjuk, de a kommunisták ebben is túltettek a mestereiken. Sztálin nem kegyelmezett senkinek, s a nagy terror a harmincas évek végén ledarálta az orosz avantgárdot is, amelyről A művészet templomai sorozat részeként most Margy Kinmonth készített Forradalom: Az orosz avantgárd története címmel angol–orosz együttműködésben filmet.
Sztálin hatalomra jutása után – kevesen tudják – de a „fehér négyzet fehér alaponig" eljutó Kazimir Malevics is visszatért a figurális ábrázoláshoz.
Voltak persze sokan a gond nélkül együttműködők kategóriájából is, akik boldogan hagyták felhasználni magukat. Akik csak fényképről festhettek Sztálin-portrét, és szakmányban az építkezésekről készítettek hatalmas tablókat. Ők sosem voltak avantgárdok, és biztos tetszett az is nekik, amikor a Képzőművészeti Akadémiát ismét visszakapták a figurális festészet művelői. Ekkor már égették is a forradalmi festők munkáit, a kereteket természetesen megkímélve. Ami megmaradt, annak egy része az akadémia elfalazott szobájában volt elrejtve, és jórészt még most sem a falakon van, hanem a raktárakban.
Talán azért, mert ahogyan a bolsevikok, Oroszország mostani urai sem tudnak igazán mit kezdeni ezekkel a művészeti forradalmárokkal. Amit pedig nem tudnak felfogni, az veszélyes is lehet a hatalmukra.
