Előzetes normakontrollt kért Áder János államfő a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól.
A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével – ezért a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (AB). Áder János hasonló okokból, a visszamenőleges hatály tilalma miatt kezdeményezte a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is. A nyilatkozatot ismertetve a távirati iroda közölte: a döntésekben nagy súllyal esett latba, hogy Magyarország alaptörvénye kiemelt figyelmet szentel a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos követelményeknek. Az alaptörvény másik sarkalatos pontját a jogbiztonság alkotmányos védelme jelenti.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén fogadta el mindkét változtatást. Ez a harmadik eset, hogy Áder János előzetes normakontrollt kért. Az államfő 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult a AB-hoz, majd 2015 májusában az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás megszavazásának és egyes rendelkezéseinek vizsgálatára kérte a testületet.
Az MNB-törvény módosítását Bánki Erik (Fidesz) képviselő kezdeményezésére kivételes eljárásban fogadták el, amely akár tíz évig korlátozná az MNB tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az alapítványok esetében az előterjesztő ezt azzal indokolta: azok létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Később éles vita alakult ki arról: közpénznek tekinthetők, így megismerhetők-e a jegybank alapítvá-nyai által kezelt források. Az előterjesztéssel kapcsolatban az ellenzéki képviselők mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is alaptörvény-ellenességet vetett fel. A postatörvény megváltoztatása a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását korlátozta. Az Országgyűlés a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére, ám Bánki Erik módosításával fogadta el a változtatást, amely a közpénzek, állami támogatások esetében nyitva hagyná az adatszolgáltatás lehetőségét, ugyanakkor korlátozná azt a piaci szolgáltatásoknál.
A Fidesz-KDNP tiszteletben tartja az államfő véleményét, és várja az AB döntését. Az ellenzéki pártok üdvözölték a döntést, illetve, hogy mindkét jogszabály az AB elé kerül.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 1-jén fogadta el mindkét változtatást. Ez a harmadik eset, hogy Áder János előzetes normakontrollt kért. Az államfő 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult a AB-hoz, majd 2015 májusában az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás megszavazásának és egyes rendelkezéseinek vizsgálatára kérte a testületet.
Az MNB-törvény módosítását Bánki Erik (Fidesz) képviselő kezdeményezésére kivételes eljárásban fogadták el, amely akár tíz évig korlátozná az MNB tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. Az alapítványok esetében az előterjesztő ezt azzal indokolta: azok létesítésével a vagyon olyan mértékben különül el, amely alapján az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét. Később éles vita alakult ki arról: közpénznek tekinthetők, így megismerhetők-e a jegybank alapítvá-nyai által kezelt források. Az előterjesztéssel kapcsolatban az ellenzéki képviselők mellett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is alaptörvény-ellenességet vetett fel. A postatörvény megváltoztatása a Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását korlátozta. Az Országgyűlés a fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére, ám Bánki Erik módosításával fogadta el a változtatást, amely a közpénzek, állami támogatások esetében nyitva hagyná az adatszolgáltatás lehetőségét, ugyanakkor korlátozná azt a piaci szolgáltatásoknál.
A Fidesz-KDNP tiszteletben tartja az államfő véleményét, és várja az AB döntését. Az ellenzéki pártok üdvözölték a döntést, illetve, hogy mindkét jogszabály az AB elé kerül.
