Peking figyelmeztetése ellenére Mongóliába utazott a dalai láma a hétvégén, hogy négynapos látogatása során helyi buddhista vezetőkkel és híveivel találkozzon.
A száműzetésben élő tibeti vallási vezető ezrek előtt beszélt a materializmusról a Gandan kolostorban szombaton, míg vasárnap különleges szútrák védelme alá helyezett egy kínai segélyen, kínai vállalatok által felépített sportlétesítményt.
Tendzin Gyacó látogatása meglehetősen érzékenyen érintette Mongólia hatalmas szomszédját, Kínát, amely a dalai láma korábbi vizitjeit ideiglenes határzárral és a Pekingből induló járatok törlésével bosszulta meg.
A kínai külügyminisztérium közleményében adott hangot elégedetlenségének. Eszerint Mongóliának "hatékony eszközök életbe léptetésével kellene semlegesítenie a dalai láma látogatásának negatív hatásait, hogy megakadályozza a kínai-mongol kapcsolatok egészséges fejlődésének elakadását". A közlemény egyúttal figyelmeztette Ulánbátort, hogy "ragaszkodjon eddigi álláspontjához a tibeti vonatkozású kérdésekben".
A gazdasági visszaeséssel küzdő mongol vezetőknek mindennél fontosabb a jó viszony Kínával, amelytől 4,2 milliárd dolláros (csaknem 1200 milliárd forintos) kölcsönt remélnek. Kína emellett Mongólia kiemelt kereskedelmi partnere, amely a mongol exportcikkek nagyjából 90 százalékát vásárolja fel.
Peking szeparatistaként tekint a dalai lámára, aki saját bevallása szerint csak hazája magától értetődő autonómiájának szószólója. A 81 éves, Nobel-békedíjas buddhista vallási vezető az 1959-es sikertelen tibeti lázadás óta Indiában él. A kínai kommunista csapatok 1950-ben vonultak be Tibetbe, és a térséget Kína azóta saját részének tekinti. Jogvédő csoportok és tibeti száműzöttek azzal vádolják Pekinget, hogy két lábbal tapossa a tibeti nép vallási és kulturális jogait, míg Kína azzal érvel, hogy ő hozta el a haladást az elmaradott régióba.
