Szakmai szervezetek bevonásával kidolgozzák a tanodák új finanszírozásának módját. Langerné Victor Katalin szerint a tanodások felismerték, hogy speciális eszközökkel azok a gyerekek is megszólíthatók, akik az iskolában sikertelenek.
Nagyon fontos a tanodák hosszú távú finanszírozásának megoldása, ezért megkezdődött a munka arról, hogy ezt miként lehetne biztosítani, illetve hogyan lehetne a tanodákat a rendszerbe illeszteni – mondta Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár tegnap Budapesten, a II. Országos tanodakonferencián. A helyettes államtitkár a Magyarországi Tanodahálózat által szervezett konferencián az MTI beszámolója szerint arról beszélt, a tanodák tudják, hogy nagyon nehéz „egyik pályázatról a másikra dolgozni”, ezért döntöttek úgy, hogy a szakmai szervezetek bevonásával kidolgozzák a tanodák új finanszírozásának módját.
Langerné Victor Katalin hangsúlyozta: a tanodák központjában a gyerek áll, a tanodások felismerték, hogy speciális eszközökkel azok a gyerekek is megszólíthatók, akik az iskolában sikertelenek. A tanoda komplex személyiségfejlesztés, mert nemcsak a tanításról szól, hanem arról is, a gyermek elhiszi-e magáról, hogy képes arra, hogy tanuljon és a saját sorsát a kezébe vegye – magyarázta a helyettes államtitkár. Felidézte: 2010 előtt mindössze hatvan tanoda volt az országban, 2016-ban pedig már mintegy háromszáz van, vagyis nő a tanodák száma. Nő annak a lehetősége, hogy egyre több szülő tudja meg, gyermekének az egyetlen kiútja a szegénységből a tanulás – fogalmazott, hozzáfűzve, a továbbtanulás kulcsa a szülő, a tanodarendszer pedig az első olyan, hivatalosan működtetett segítő szervezet, amelyben az egyik legfontosabb a család bevonása, mert a gyerek nem megy be a tanodába, ha a szülő ebben nem támogatja. A tanoda a gyermek jövőjét, a családját segíti, szoros együttműködésben van az oktatással, és részévé válik a magyar nemzeti felzárkózási stratégiának – szögezte le.
Lakatos Tibor, a tanodahálózat elnöke arról beszélt, a hálózat mindent elkövet annak érdekében, hogy a „régi” és az „új” tanodák között hatékony együttműködés alakuljon ki, mert ebből mindannyian profitálnak. Az új tanodák sok mindent tanulhatnak a régiektől, átvehetik tapasztalataikat, ugyanakkor új színeket, megközelítéseket is hozhatnak a rendszerbe.
Langerné Victor Katalin hangsúlyozta: a tanodák központjában a gyerek áll, a tanodások felismerték, hogy speciális eszközökkel azok a gyerekek is megszólíthatók, akik az iskolában sikertelenek. A tanoda komplex személyiségfejlesztés, mert nemcsak a tanításról szól, hanem arról is, a gyermek elhiszi-e magáról, hogy képes arra, hogy tanuljon és a saját sorsát a kezébe vegye – magyarázta a helyettes államtitkár. Felidézte: 2010 előtt mindössze hatvan tanoda volt az országban, 2016-ban pedig már mintegy háromszáz van, vagyis nő a tanodák száma. Nő annak a lehetősége, hogy egyre több szülő tudja meg, gyermekének az egyetlen kiútja a szegénységből a tanulás – fogalmazott, hozzáfűzve, a továbbtanulás kulcsa a szülő, a tanodarendszer pedig az első olyan, hivatalosan működtetett segítő szervezet, amelyben az egyik legfontosabb a család bevonása, mert a gyerek nem megy be a tanodába, ha a szülő ebben nem támogatja. A tanoda a gyermek jövőjét, a családját segíti, szoros együttműködésben van az oktatással, és részévé válik a magyar nemzeti felzárkózási stratégiának – szögezte le.
Lakatos Tibor, a tanodahálózat elnöke arról beszélt, a hálózat mindent elkövet annak érdekében, hogy a „régi” és az „új” tanodák között hatékony együttműködés alakuljon ki, mert ebből mindannyian profitálnak. Az új tanodák sok mindent tanulhatnak a régiektől, átvehetik tapasztalataikat, ugyanakkor új színeket, megközelítéseket is hozhatnak a rendszerbe.
