Változatlan bér mellett nettó 14 százalékkal emelkedik a nyugdíjas korú munkavállalók jövedelme azzal, hogy jövő évtől azt csupán személyi jövedelemadó terheli. A munkaerőhiány csökkentését célzó intézkedések közvetett pozitív hatásai is vannak a PwC Magyarország szakértője szerint, ugyanis a továbbfoglalkoztatottakra kedvezően hat, hogy tevékenységük által értékesebbnek érzik magukat.
Jövő évtől Magyarország a dolgozó nyugdíjasok adóparadicsoma lesz, január elsejétől a nyugdíjasok csak személyi jövedelemadót fizetnek a munkabérük után, és változatlan bér mellett tizennégy százalékkal több nettó jövedelemben részesülnek majd, míg foglalkoztatásuk huszonegy százalékkal lesz olcsóbb a munkáltató számára – válaszolta lapunk megkeresésére Honyek Péter, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadás üzletágának igazgatója. Hozzátette, érdekes összehasonlítás, hogy a jövő évi szabályok alapján ugyanazon munkáltatói költségszint mellett a nyugdíjas munkavállaló 55 százalékkal nagyobb összegű nettó bért kaphat majd, mint a nem nyugdíjas társa.
Aláhúzta, a módosított szabályok bevezetésével a magyar államnak egyértelműen az a célja, hogy a nyugdíjasokat visszacsábítsa a munkaerőpiacra. Ez a jelenlegi jelentős munkaerőhiány mellett egy támogatandó lépés. A PwC nemzetközi felmérése alapján ugyanis Magyarország jócskán elmarad az idősebb korosztály foglalkoztatásában. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 65 év felettiek kicsivel több mint hét százaléka dolgozik, míg Izlandon ez az arány 55 százalék, illetve az Egyesült Államokban, Norvégiában és Észtországban is harminc százalék feletti érték. Ha Magyarország is elérné a 65-69 évesek mintegy hatszázezer fős korosztályában a harminc százalékos arányt, az 140 ezer új munkavállalót jelentene Magyarország számára.
Honyek Péter beszélt arról is, a nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az idősebb korosztályt akkor lehet a munkaerőpiacon tartani, ha ezt a nyugdíjszabályok is támogatják. Ha a foglalkoztatói kultúra nyitott az idősek iránt, és ha a rugalmas munkavégzési megoldások – részmunkaidő, távmunka – is elterjedtek. Honyek Péter szerint általánosságban elmondható, hogy a foglalkoztatott nyugdíjasok értékesebbnek érzik magukat, amely hozzájárul testi és lelki kiegyensúlyozottságukhoz, ez pedig az egészségügyi rendszer költségeinek csökkenéséhez vezethet. Ezt a közvetett pozitív hatást is érdemes szem előtt tartani.
Személyes tapasztalatom szerint a munkáltatók egyes kulcsmunkavállalókat – mérnököket, üzemvezetőket, orvosokat, jogászokat – szívesen továbbfoglalkoztatnának nyugdíjasként is – tette hozzá Honyek Péter. Arra azonban a munkáltatók kevésbé nyitottak, hogy e személyeknek például négyórás munkaidőt biztosítsanak, pedig feltehető, hogy az sokkal elfogadhatóbb lenne az idősebb korosztálynak.
Kulcs a rugalmas továbbfoglalkoztatás
Korábban megírtuk, noha mind a szövetkezeti, mind pedig a továbbfoglalkoztatás esetében csak a személyi jövedelemadó terheli a nyugdíjas munkavállaló munkából származó jövedelmét, a nyugdíjasszövetkezeti foglalkoztatás előnye továbbra is a rugalmas foglalkoztatásban rejlik. A diákszövetkezetekhez hasonló időbeosztásban foglalkoztatja a tagokat, míg a hagyományos továbbfoglalkoztatás továbbra is – munka törvényköve szerinti jogviszonyt takar.
