Sikerült eloszlatni azt a "baloldali ködöt", amely az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának Magyarországon tartózkodó delegációját jellemezte érkezése előtt - mondta újságíróknak a Miniszterelnökség politikai államtitkára szerdán Budapesten.
A küldöttségvezető szerint csak rutinlátogatásról volt szó
A vizsgálatok rendszerességének és rutinjellegének hangsúlyozásával kívánta tompítani az uniós strukturális alapok felhasználásának ellenőrzésére tett látogatások "szenzáció jellegét" az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Szakbizottságának vezetője. A kilenc európai parlamenti képviselőből, az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság munkatársaiból álló delegáció vezetője, Ingerborg Grässle a szerdai budapesti sajtótájékoztatón elmondta, hogy a testület 2011 után most járt a második alkalommal Magyarországon, és hozzátette "többször kellene jönnünk, hogy elvegyük a látogatások szenzáció jellegét". Hangsúlyozta: teljesen normális, a strukturális alapok felhasználásának jogszerűségére koncentráló munkalátogatás volt a mostani. A delegáció szeptember 18. és 20. között az Európai Unió által finanszírozott beruházásokat keresett fel, és kormányzati döntéshozókkal folytatott megbeszélések mellett a civil szféra képviselőivel is találkozott.
Csepreghy Nándor közölte: a küldöttség teljes körű tájékoztatatást kapott az uniós források felhasználásáról, és lényegesen árnyaltabb lett a véleménye a látottak alapján, mint megérkezése előtt volt.
A delegáció látogatása előtt a baloldali magyar európai parlamenti képviselők olyan képet próbáltak festeni a magyar uniós projektekről, amely nemcsak tényszerűen nem igaz, de még rosszindulatú is. A magyar baloldali európai parlamenti képviselők ismét feljelentették saját hazájukat - mondta. Az államtitkár sajnálatosnak nevezte, hogy az ellenzék exportálja a belpolitikai vitát külföldre, európai uniós szintre.
A delegáció úgy jött Magyarországra, mintha a baloldali képviselők állításai a valóságban megállnák a helyüket. Ezzel szemben azt tapasztalták, hogy az ellenőrzött projektek megvalósultak, még ha vitára adhatnak is okot - tette hozzá.
Sikerült eloszlatni azt a "baloldali ködöt", amelyet a bizottság magáénak vallott látogatása előtt - közölte Csepreghy Nándor. Kijelentette, az uniós források magyarországi felhasználásának hatékonysága példa nélküli az Európai Unió egészében.
Állami Számvevőszék: Az előző ciklushoz képest szabályosabb és eredményesebb az uniós pénzek felhasználása
Szabályosabb és eredményesebb az európai uniós pénzek felhasználása Magyarországon, mint a korábbi, 2007-2013 közötti támogatási időszakban volt, ezt közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának Magyarországon tartózkodó delegációjával szerdán - közölte az ÁSZ.
A számvevőszék közleménye szerint az eszmecserén Domokos László ÁSZ-elnök és Holman Magdolna tervezési igazgató vezetésével részletes tájékoztatást adtak az európai uniós források felhasználásáról, valamint a pénzek elosztásában közreműködő intézményeket érintő számvevőszéki ellenőrzésekről, elemzésekről.
A találkozón szó esett a magyar EU-tagság pénzügyi mérlegének elemzési tapasztalatairól, a 4-es metró beruházásával kapcsolatos, az ÁSZ által már 2010-ben feltárt szabálytalanságokról, valamint több, a bizottság által vizsgált témakörről is.
Az ÁSZ elnöke rámutatott, a közpénzügyek alkotmányos szintre helyezése, valamint az új számvevőszéki törvény 2011. július 1-jei hatályba lépése új korszakot nyitott a közpénzek, benne az európai uniós források felhasználásában és ellenőrzésében Magyarországon.
Domokos László összefoglalta, a 2010 óta a számvevőszéki ellenőrzések arra világítottak rá, hogy az európai uniós források lekötésének hatékonysága fokozatosan javul, ugyanakkor a 2007-2013 közötti programozási időszakban a folyamatot még hátráltatta a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása.
Stratégiai tervezés hiányában a támogatásra pályázók körében elsődleges szemponttá a források "elnyerése" vált. Mivel az uniós forrásokat nem befektetésként kezelték, így azok nem tudták a kívánt mértékben ösztönözni a munkahelyteremtést és a gazdaság élénkítését - tudatta a számvevőszék.
