Egyeztetnek a parlamenti frakciók a kötelező betelepítési kvótáról pénteken, az ötpártinak tervezett találkozón a kormány mellett a Fidesz, a KDNP és a Jobbik vesz részt. Trócsányi László igazságügyi miniszter. Kósa Lajos szerint a kormány népszavazási kérdése feltehetően „kiállja a próbát”.
A magyar választók és országgyűlési képviselők akarata ellenére, az ő megkérdezésük nélkül senkinek nincs joga arra, hogy „általunk nem ismert, nem ellenőrzött, ismeretlen szándékú embercsoportokat betelepítsenek kényszerrel az ország területére” - mondta a frakcióvezető.
Hozzátette, értékelése szerint a szocialisták a kötelező betelepítési kvóta mellett vannak.
A többpárti egyeztetésen szó volt a népszavazás-kezdeményezések eljárási szabályainak esetleges megváltoztatásáról is, mert - mondta Kósa Lajos - vannak anomáliák, és a Fidesz is méltatlannak tartja a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) kedden történteket. Hozzátette ugyanakkor, hogy a népszavazási kezdeményezések beadásának korábbi feltételei sem működtek jól. Most várják az NVI véleményét a szükséges módosításokról.
Fidesz: Martin Schulz be akarja csapni a magyarokat
A nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciója arra reagált, hogy az Európai Parlament (EP) elnöke a Népszabadság pénteki lapszámában úgy nyilatkozott, az Európai Unió áthelyezésekről szóló döntése szerint Magyarországnak 1294 menedékkérőt kellene letelepítenie. Kijelentette, népszavazást tartani arról, hogy befogadjanak-e 1294 embert, önmagáért beszél, és bizonyítja, hogy ennek a döntésnek ideológiai okai vannak, és nem a források vagy a kapacitás hiánya indokolja. „Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke hazudik. A Magyarországot fenyegető uniós kötelező betelepítési kvóta ugyanis nem 1294 bevándorló, hanem egy szegednyi bevándorló betelepítését jelentené és egy automatikus, állandó mechanizmussá tenné a bevándorlók betelepítését, amelynek soha nem lenne vége” - olvasható a Fidesz-frakció közleményében. Hozzátették: az Európai Unió vezetőinek nincs joguk eldönteni a magyar emberek helyett, hogy milyen országban akarnak élni, kikkel akarnak együtt élni és akarják-e, hogy „Budapestből is Kölnt csináljanak”.Arra a felvetésre, hogy sokan a Fideszt sejtik a keddi NVI-s eset - a vasárnapi boltzárral kapcsolatos kérdések leadásánál történtek - mögött, a politikus azt felelte: ez egy vélekedés, amit semmi nem támaszt alá, „a politikai érdek alapján inkább valószínű, hogy a szocialisták intézték a dolgot úgy, hogy ebből mindenképpen műbalhé legyen”.
A népszavazási kérdések mellett a többpárti találkozó napirendjén volt több olyan előterjesztés, amelyet házszabálytól eltéréssel fogadnának el a parlamentben. Ezek egyike az a fideszes javaslat, amely egyéves határidő-halasztást adna a civil szervezeteknek arra, hogy megfeleljenek az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseinek.
Emellett márciustól a gazdasági társaságokra is vonatkozna több olyan megváltozott szabály, amelynek valószínűleg mintegy negyvenezren nem tudnának megfelelni, ezért itt is megfontolandó egy határidő-hosszabbítás - ismertette Kósa Lajos, megjegyezve, hogy ezt a kérdést előzetesen az MSZP és az LMP vetette fel.
Szintén házszabálytól eltéréssel fogadnának el egy olyan előterjesztést, amely a gazdasági társaságok egymás közötti késedelmes számlafizetésére vonatkozó helyzetet kezelné. Jelenleg ugyanis ilyen esetekben automatikusan negyven euró késedelmi illetéket kell felszámolni, ami sok helyen irreális nehézséget jelent - indokolt a frakcióvezető, aki szerint a megoldás lényege az lenne, hogy ennek az illetéknek a megfizetéséről kölcsönösség alapján le lehessen mondani.
A kormánypárti politikus úgy látja, a házszabálytól eltérve tárgyalandó javaslatok ügyében egyetértés várható.
A szocialisták és az LMP-sek távolmaradásáról a pénteki egyeztetésről Kósa Lajos azt mondta: az MSZP kifogásokat jelzett, az LMP-nek pedig az időpont nem volt jó, de utóbbi párt nyitott a kérdések megtárgyalására. A többpárti egyeztetés a jövő héten vagy az azt követő héten folytatódik.
A jobbikos Z. Kárpáti Dániel elmondta: pártja továbbra is azon az állásponton van, hogy nem pusztán a kötelező betelepítési kvótáról kell megkérdezni az embereket egy országos népszavazáson, hanem minden kvótaszerű megoldásról, így a visszatoloncolásról és relokációról is.
Trócsányi László: A népszavazás legitimebb eszköz, mint a parlamenti
Trócsányi László kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság már korábban rögzítette, az uniós jog nem nemzetközi jog, hanem autonóm jogrendszert képező belső jog, vagyis a kérdés nem nemzetközi jogba ütköző. A kormány álláspontja szerint az Európai Unió nem kapott olyan hatáskört, hogy egy országba be lehessen telepíteni embereket - mondta, hozzátéve: fontos, szuverenitást érintő kérdésről van szó.
Annak alátámasztására, hogy az uniós és a nemzetközi jog nem azonos, utalt arra: az alaptörvény „E” cikkelye szabályozza az uniós joghoz, míg a „Q” a nemzetközihez való viszonyt.
Hozzátette: vannak azonban elvi kérdések, ilyen például a szuverenitásé. A miniszter felidézte: már Magyarország EU-csatlakozása előtt, 2002-ben is tartalmazta az alkotmány az uniós klauzulát, ezt ültette át az alkotmányozó az alaptörvény 2011-es elfogadásakor.Trócsányi László leszögezte: a kormány egy erős Európai Unióban érdekelt, amely az erős nemzetállamok uniója, a tagállamok egyenjogúságára épül, ahol az európai értékek azonos mércéje, továbbá a négy alapszabadság és Schengen védelmezése valósul meg.
