Szinte minden termékcsoportnál nőtt az export és csökkent az import aránya a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett adatai szerint. A kivitel euróban számolt értéke 13,9 százalékkal haladta meg júniusban az egy évvel korábbit, amely az előzetes várakozásokat is felülmúlta. Továbbra is a gépjárműipar, valamint a feldolgozott élelmiszerek kivitele húzta felfelé a külkereskedelmi mérleget.
Továbbra is a járműipar húzza a hazai exportot – derült ki a statisztikai hivatal adataiból (Fotó: Csudai Sándor)
Minden idők legnagyobb külkereskedelmi többletét érheti el az idén a magyar gazdaság – mondta tegnap Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára az M1-en azt követően, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyilvánosságra hozta a kereskedelmi mérleg júniusi aktívumát. Glattfelder kiemelte: 2010 óta folyamatosan pozitív Magyarország külkereskedelmi mérlege, gyorsabban nő az export, mint az import. Ez részben a magyar ipar és termelés erősödésének köszönhető, részben pedig az importárak csökkenése, az alacsony olaj- és energiaárak is segítik a külkereskedelmi aktívum növekedését. Emellett kedvezőek a külpiaci körülmények is, konjunktúra van Európában és Észak-Amerikában, jelentősen nőtt a kereslet a magyar áruk, különösen a gépjárműipari termékek iránt az elmúlt időszakban.
A KSH adatai szerint a kivitel euróban számolt értéke 13,9, a behozatalé 9,5 százalékkal haladta meg júniusban az egy évvel korábbit, a külkereskedelmi mérleg többlete 801 millió eurót tett ki, 353 millióval többet, mint a múlt év azonos hónapjában. A havi exporttöbblet alig 19 millióval kisebb az augusztus 10-én kiadott első becslésben közöltnél, amikor 13,4 százalékos export- és 8,9 százalékos importnövekedést vetített előre a statisztikai hivatal. Az első fél évben 4,206 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg többlete, 981 millióval több, mint a múlt év azonos időszakában. Az export 7,9, az import 6,1 százalékkal nőtt a tavalyi év első feléhez hasonlítva. Júniusban jelentősen megélénkült a kivitel növekedése az előző havi 2,1 százalékos ütemet követően.
A gépek, szállítóeszközök kivitele euróban számolva 19,5 százalékkal nőtt a májusi 3,6 százalék után, és az első fél évben is 12,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az árufőcsoport kiviteléből több mint harminc százalékkal részesedő közúti járművek exportvolumene a fél év során – a személygépkocsik iránti magas világpiaci kereslet miatt – csaknem negyedével nőtt, ezen belül a Németországba és az Egyesült Államokba kivitt személygépkocsik forgalma emelkedett számottevően a teljes időszakot nézve.
Az alapanyag-kivitellel szemben tovább nőtt a feldolgozott termékek exportja, amely az előző havi két százalékkal szemben júniusban 12,4 százalékkal nőtt. Az első fél évben pedig 5,8 százalékos, euróban számolt növekedést regisztrált a KSH. Az élelmiszer-kivitel éves összevetésű növekedési üteme a májusi 1,2-ről 11,3 százalékra ugrott, ami 2013 decembere óta a legmagasabb. A kivitel féléves volumene 6,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezen belül a második negyedéves növekedés volt az erőteljesebb, alapvetően a gabona- és gabonakészítmények exportja révén, amely a terménykukorica megnövekedett forgalma miatt ötven százaléknál is nagyobb mértékben emelkedett.
Az energiahordozók importja euróban számolva júniusban 16,9, az első fél évben 26,8 százalékkal csökkent, jóllehet az import volumenében csak 0,6, illetve 8,1 százalékos volt a zsugorodása. A csökkenés üteme a második negyedévre mérséklődött. A fő volumenhordozó kőolaj és kőolajtermékek importja – a forintárak mintegy harmincszázalékos csökkenése mellett – több mint öt százalékkal nőtt a fél év egészében, a beszerzések főként a második negyedévre koncentrálódtak. Az importforgalom több mint negyedét adó természetes és mesterséges gáz behozatala mintegy harmadával esett vissza. A villamos energia importja csaknem tizedével nőtt, szintén a második negyedéves élénkülésnek köszönhetően.
A KSH a mostani adatközléssel egy időben felülvizsgálta a tavalyi év adatait, aminek eredményeként az export 184 millió euróval 84,506 milliárdra csökkent, az import 56 millióval 78,232 milliárd euróra esett, a kiviteli többlet pedig ennek megfelelően 128 millió euróval 6,274 milliárdra mérséklődött.
