A vallásszabadság 449 évvel ezelőtti kihirdetése alkalmából ünnepi istentiszteletet tartottak tegnap az erdélyi Torda unitárius templomában, ahol Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tartott beszédet.
Hangsúlyozta, „a hit szabadságáért ma is és Európában is meg kell harcolni”. A miniszter kifejtette, ma a kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon, a hitükért évente megölt tízezrek több mint fele keresztény. Megjegyezte, még a németországi menekültszállásokon is üldözik a befogadott más hitűek a menedéket kereső keresztényeket.
Balog hangsúlyozta, a világ magyarságának együtt kell ünnepelnie, „amit Erdély adott a magyarságnak, Torda adott a magyar kereszténységnek, és amit a magyarság adott a világnak”. Felidézte, a Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés a világon elsőként iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot. Hozzátette: a Tordán kihirdetett vallásbéke arra int, hogy újra és újra meg kell küzdeni a hit szabadságáért és a hit igazságáért. A miniszter szerint a tordai országgyűlés döntése nemcsak egy pragmatikus politikai döntés volt arról, „hogy jó lenne nem veszekedni egymással, mert különben jönnek mások és legyőznek bennünket, hanem azt a belső meggyőződést tükrözte, hogy a hitéről mindenkinek saját magának személyesen kell döntenie”.
Balog Zoltán arra emlékeztetett, 2018-ban lesz az erdélyi és magyarországi románok 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésének centenáriuma, amelyen egyoldalúan nyilvánították ki Erdély és Románia egyesülését. Hangsúlyozta, a nyilatkozat kimondta, hogy az összes együtt élő népnek biztosított az anyanyelvű oktatás, közigazgatás és ítélkezés, egyenlő jogok és vallásszabadság. Kijelentette: „a vallásbékét kihirdető tordai országgyűlésnek volt egy szelleme, a gyulafehérvári nyilatkozatnak van egy betűje, meg kell nézni, hogy mi is valósult meg ezekből”. Felvetette a marosvásárhelyi katolikus kollégium és a Székely Mikó Kollégium ügyét, s „hogy lehet, hogy egy ország nem örül annak, amit Csíksomlyón tesznek”.
Balog hangsúlyozta, a világ magyarságának együtt kell ünnepelnie, „amit Erdély adott a magyarságnak, Torda adott a magyar kereszténységnek, és amit a magyarság adott a világnak”. Felidézte, a Tordán tartott 1568-as erdélyi országgyűlés a világon elsőként iktatta törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot. Hozzátette: a Tordán kihirdetett vallásbéke arra int, hogy újra és újra meg kell küzdeni a hit szabadságáért és a hit igazságáért. A miniszter szerint a tordai országgyűlés döntése nemcsak egy pragmatikus politikai döntés volt arról, „hogy jó lenne nem veszekedni egymással, mert különben jönnek mások és legyőznek bennünket, hanem azt a belső meggyőződést tükrözte, hogy a hitéről mindenkinek saját magának személyesen kell döntenie”.
Balog Zoltán arra emlékeztetett, 2018-ban lesz az erdélyi és magyarországi románok 1918-as gyulafehérvári nagygyűlésének centenáriuma, amelyen egyoldalúan nyilvánították ki Erdély és Románia egyesülését. Hangsúlyozta, a nyilatkozat kimondta, hogy az összes együtt élő népnek biztosított az anyanyelvű oktatás, közigazgatás és ítélkezés, egyenlő jogok és vallásszabadság. Kijelentette: „a vallásbékét kihirdető tordai országgyűlésnek volt egy szelleme, a gyulafehérvári nyilatkozatnak van egy betűje, meg kell nézni, hogy mi is valósult meg ezekből”. Felvetette a marosvásárhelyi katolikus kollégium és a Székely Mikó Kollégium ügyét, s „hogy lehet, hogy egy ország nem örül annak, amit Csíksomlyón tesznek”.
