Az idei második negyedévben 15,3 százalékkal nőtt a beruházások volumene, az első fél évben 13,4 százalékkal haladta meg a beruházási teljesítmény a múlt év azonos időszakáét - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Legfrissebb jelentésében a hivatal 17,3 százalékról 10,8 százalékra változtatta a beruházások első negyedévi növekedési ütemét.
Az előző negyedévhez mérve a beruházások szezonálisan kiigazított volumene 4,2 százalékkal nőtt.
A beruházások értéke 1852 milliárd forintot tett ki a második negyedévben, 591 milliárddal volt több az első negyedévinél és 640 milliárd forinttal az egy évvel korábbinál.
A beruházási teljesítményérték 54 százalékát képviselő építési beruházások volumene 15,3, a 45 százalékos súlyú gép- és berendezés beruházásoké 15,9 százalékkal nőtt.
A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 10,1, a 15 százalékát teljesítő költségvetési szerveknél 44,1 százalékkal bővült a fejlesztések volumene.
A nemzetgazdasági beruházások negyedét képviselő feldolgozóipar fejlesztései 3,2 százalékkal nőttek az előző negyedévi 3,8 százalékos visszaesés után. A legnagyobb növekedést a villamos berendezések gyártásában mérte a KSH. Kiemelkedő emelkedés volt a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, valamint a gép, gépi berendezés gyártása területén is. A járműgyártás beruházásai - amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki fejlesztéseinek több mint ötödét tették ki - csökkentek.
Az építőipari gazdasági szervezetek a gazdasági konjunktúra hatására 29,3 százalékkal növelték tárgyieszköz-fejlesztéseiket.
Az energiaiparban mért 66,6 százalékos növekedésben naperőművek telepítése is szerepet játszott. A mezőgazdaságban 1,5 százalékkal kevesebb beruházás valósult meg, mint a tavalyi második negyedévben, és az első félévben is 1,7 százalékkal elmaradtak a tavalyi 28,7 százalékos emelkedést mutató magas bázistól.
A nagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a leginkább a szállítás, raktározás beruházásainak volumene nőtt (21,9 százalékkal), elsősorban a folytatódó út-, autópálya-, vasútépítések és felújítások következtében, emellett a szállítással foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.
A teljesítményérték mintegy 16 százalékát képviselő ingatlanügyletek beruházási volumene 7,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásépítések és felújítások folytatódó bővülése mellett a bérbeadást szolgáló létesítményekbe (pl. irodaházak, raktárak stb.) történő befektetések is növekedtek.
A kereskedelem, gépjárműjavításban 9,7 százalékkal folytatódott a beruházási teljesítmény növekedése, a kiskereskedelmi üzletek mellett a nagykereskedelmi hálózatok és a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a szállodaépítések és felújítások - a korábbi időszakokhoz hasonlóan - ismét hozzájárultak a beruházási teljesítmény 20,8 százalékos növekedéséhez.
A pénzügyi, biztosítási tevékenység beruházásainak 65,8 százalékos bővülésében informatikai eszközök beszerzése volt meghatározó.
A költségvetési szektorban - elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében - a rend- és honvédelemhez kapcsolódó, illetve a központi közigazgatás területén megvalósult beruházások 75,5 százalékkal haladták meg az egy ével korábbiakat. Az oktatásban - főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések miatt - 23,0 százalékkal nőtt a beruházások volumene. A humán-egészségügyi, szociális ellátásban - elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődő, alacsonyabb volumenű invesztíciók miatt - 1,5 százalékkal mérséklődtek a fejlesztések. A művészet, szórakoztatás, szabadidő területén a beruházások 21,1 százalékos emelkedését továbbra is a versenysporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyprojektek okozták - közölte a KSH.
A második negyedévről kiadott jelentésében a KSH felülvizsgálta az előző öt negyedév beruházási adatait. A tavalyi első negyedévben az eddig ismert 34,1 százalék helyett 29,1 százalékosra rontotta az éves összevetésű növekedés ütemét, a második negyedévit pedig 26,8 százalékról 22,2 százalékosra. Ezzel a tavalyi első félévben 25,0 százalékkal nőttek a beruházások, 0,4 százalékponttal lassabban a felülvizsgálat előtt ismert mutatónál. A harmadik és különösen a negyedik negyedévben felfelé korrigálta a mutatót a felülvizsgálat: a harmadik negyedévben 18,3 százalékról 18,8 százalékra, a negyedik negyedévben pedig 10,4 százalékponttal 14,4 százalékosról 24,8 százalékosra emelkedett a növekedés. A tavalyi egész évben így 23,3 százalékkal nőttek a beruházások 6,6 százalékponttal jobban, mint a revízió előtt ismert 16,7 százalék.
A beruházások a szállítás, raktározás területén nőttek a legnagyobb mértékben
A gazdaság minden szektora hozzájárult a beruházások dinamikus bővüléséhez, a legnagyobb mértékű növekedés a szállítás, raktározás területén volt megfigyelhető - mondta Balogh László, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva.
A helyettes államtitkár hozzátette, az első fél évben a beruházások üteme meghaladta a 13 százalékot, ami értékét tekintve több mint 3100 milliárd forint.
A PM által az MTI-nek csütörtökön eljutatott közlemény szerint a kedvező adatok az új európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéseknek, az Otthonteremtési Programban felfutó lakásépítéseknek, valamint a hatéves bér- és adómegállapodásnak köszönhetőek, hiszen utóbbi hatására 2017-től 9 százalékra csökkent a társasági adókulcs, ami az Európai Unióban a legalacsonyabb. Mindez pedig erősíti Magyarország tőkevonzó-képességét.
A beruházások az első fél évben megvalósult 13 százalékos növekedése összhangban van a Konvergencia program 12,8 százalékos előrejelzésével. A beruházások dinamikus bővülése pedig nemcsak az idei évet tekintve, hanem középtávon is erősíti a kedvező gazdasági kilátásokat. A minisztérium várakozásai szerint az erős növekedés folytatódik az év további részében is - olvasható a PM közleményében.
Az állami fejlesztések és a munkaerőhiány miatt nőnek a beruházások
A beruházások második negyedéves növekedése jelentős részben a költségvetésből részben uniós támogatással finanszírozott fejlesztéseknek köszönhető, a vállalatokat pedig a munkaerőhiány és a magas bérköltségek ösztönzik beruházásokra - így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH csütörtökön kiadott legfrissebb jelentését.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) arról számolt be, hogy az idei második negyedévben 15,3 százalékkal nőtt a beruházások volumene, az első fél évben 13,4 százalékkal haladta meg a beruházási teljesítmény a múlt év azonos időszakit.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a kiemelkedő eredmény elsősorban az állami és az uniós forrásokon alapuló fejlesztéseknek köszönhető. A beruházások növekedéséhez hozzájárul, hogy a jelentős belföldi és külföldi kereslet hatására sok cég bővíti a meglévő kapacitásait, valamint az, hogy egyes cégek a munkaerőhiány miatt új gépekkel biztosítják a termelést.
A következő időszakban továbbra is két számjegyű lehet a növekedés, de 2019-ben valamivel lassabb tempóra lehet számítani - jelezte előre Németh Dávid.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője számos beruházás befejezésével magyarázta, hogy a KSH felfelé módosított a beruházások tavalyi növekedési ütemét, a korábban közölt 16,7 százalékról 23,3 százalékra. Ennek fényében nem lenne meglepő, ha a tavalyi GDP adatokat is felfelé módosítaná a KSH, tett hozzá.
A Takarékbank elemzője egyetértett azzal, hogy a beruházásokat döntően az állami és uniós finanszírozású projektek húzták. Prognózisa szerint idén folytatódhat a beruházások kétszámjegyű növekedése, amit alátámaszt az építőipari szerződésállomány és a folyamatban levő beruházások soha nem látott értéke is. A beruházásokat a lakás- és iroda átadási hullám mellett az uniós támogatású és tisztán állami beruházások is gyorsítják. A Liget, az Egészséges Budapest program, Paks, múzeum, oktatási és sport beruházások, várfejlesztések stb. önmagukban is évente több 100 milliárd forinttal növelhetik a beruházások értékét a következő években. A vállalatokat pedig technológiai, automatizálási, digitalizációs beruházásokra ösztönözheti a munkaerőhiány, valamint a bérköltségek várható további jelentős emelkedése. A Takarékbank ebben az évben 14 százalékhoz közeli növekedésre számít.
