A béke-utópiákat mutatja be hazánk a velencei képzőművészeti szemlén

Neonfelirat állítja meg a tárlatunk előtt elsétáló látogatókat - Megnyílt a biennálé magyar pavilonja

Kultúra
  • 2017.05.12. - 18:31

A béke-utópiákat mutatja be hazánk az idei velencei képzőművészeti biennálén. Várnai Gyula és a kurátor, Petrányi Zsolt munkáját, a Peace on Earth! című tárlatot a magyar pavilonban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg.

balog biennálé
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Várnai Gyula képzőművész beszélget a magyar tárlat előtt található neonfeliratnál. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Petrányi Zsolt kurátor a sajtó képviselőinek tartott bejáráson kiemelte: a projektet meghatározza a futurológiai gondolat. Az eredeti felirat elkészítésének idején, a hatvanas-hetvenes években ennek jegyében számtalan elképzelés létezett a jövőről. Ugyanebben a korszakban keletkeztek azok a jelvények, amelyekből a művész egy szivárványt alkotott a falra. A be nem teljesült elképzelések a jövőről ugyanakkor felvetik azt a kérdést, hogy mennyi esélyük van a mai, pesszimista világképeknek valóra válni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a második világháború után politikai berendezkedéstől függetlenül az egyes tömbökban erős volt a békevágy és a békemozgalom az emlékek miatt, de ahogy távolodunk az időben, ez egyre inkább elmosódik.

Lapunk azon kérdésére, hogy a magyar anyag, amely erősen konceptuális jellegű, miként illeszkedik a biennálé fő arculatába, illetve érzékelhető-e a hagyományos techikák visszaszivárgása, Petrányi Zsolt úgy válaszolt: azt, hogy egy-egy biennálén mi a kettő aránya, nagyban befolyásolja a főkutáror személye. Most nem érzi, hogy az idén jelentős hangsúlyeltolódás következett volna be az utóbbi évekhez képest. Ami pedig a művészeket illeti, annak ellenére, hogy sokan egy technikára esküsznek fel, van, aki átjár a médiumok között, Várnai Gyula Peace on Earth-projektjében is megtalálható néhány kézzel készített rajza. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet –, a magyarországi hagyományban főleg a rendszerváltás utáni időszakban olyannyira meghatározó a konceptuális irány, hogy érdemes ezt felmutatni külföldön.

Reklám