A NATO továbbra is a transzatlanti kapcsolatok alapköve, képes lesz alkalmazkodni a változó biztonsági kihívásokhoz - jelentette ki sajtótájékoztatóján James Mattis új amerikai védelmi miniszter a katonai szervezet szerdán kezdődő brüsszeli ülése előtt. A tárgyalás szünetében nyilatkozva Simicskó István "történelmi jelentőségűnek" nevezte a tárgyalást, és hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont egyezik az amerikaival.
Simicskó István: Egyetértünk az Egyesült Államokkal
Magyarország számára megnyugtató a terrorizmus elleni harchoz és a több helyszínen jelentkező válság megoldásához való amerikai hozzáállás, az ugyanis nagymértékben egyezik Magyarország álláspontjával - jelentette ki Simicskó István honvédelmi miniszter szerdán Brüsszelben, a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozása alatt magyar újságíróknak nyilatkozva. Elmondta: a külső fenyegetettségre adandó válaszról alkotott amerikai elképzelés Magyarország álláspontjával egyező módon azt hangsúlyozza, hogy nagyobb katonai szerepvállalással kell jelen lenni ott, ahol válság van, és a lehető leghamarabb békét kell teremteni annak érdekében, hogy az ott élők otthon maradhassanak és helyben boldogulhassanak.
A nemrégiben hivatalba lépett, Donald Trump vezette amerikai kormányzat védelmi minisztere hangsúlyozta országának a NATO melletti elkötelezettségét, ugyanakkor a katonai kiadásaik növelésére sürgette az európai szövetségeseket.
"Itt vagyok, hogy meghallgassam minisztertársaimat, hogy nyílt párbeszédet folytassunk barátok és szövetségesek között arról, merre tartunk" - közölte Mattis.
"Bízom benne, hogy ismét be fogjuk bizonyítani, képesek vagyunk reagálni a változó körülményekre, ezt már a múltban is megtettük, ezért minden okunk megvan a bizakodásra" - tette hozzá.
Ursula von der Leyen német védelmi miniszter ugyancsak a katonai kiadások fokozásának szükségességéről beszélt. "Nekünk, európaiaknak többet kell tennünk Európa biztonsága érdekében, és ez befektetéseket jelent" - mondta. A német tárcavezető reményét fejezte ki, hogy a NATO-t illetően Mattis álláspontja fog érvényre jutni Washingtonban. Az amerikai hadsereg egyik legtapasztaltabb stratégájának számító Mattis arról beszélt a januári szenátusi meghallgatásán, hogy az Egyesült Államoknak a lehető legszorosabb kapcsolatot kell fenntartania a NATO-val.
Michael Fallon brit védelmi miniszter leszögezte, az aggodalmak ellenére Trump elnöksége alatt sincs kétség a NATO iránti amerikai elkötelezettséget illetően.
Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára pedig kiemelte: egy erős NATO előnyös Európa és Észak-Amerika számára egyaránt, ezért olyan döntésekre van szükség, amely biztosítja a szövetség erejét és rugalmasságát a változó biztonsági környezetben. Mint mondta, biztos benne, hogy az ülés "a transzatlanti egység üzenetét" fogja küldeni a külvilágnak.
Szakértők szerint az európai vezetőket aggodalommal tölti el Trump álláspontja, részben mert nyíltan az Oroszországhoz közeledés mellett kötelezte el magát, részben pedig mert a NATO költségvetésének, az amerikai hozzájárulásnak az újratárgyalását helyezte kilátásba. Trump elnökké választása előtt úgy nyilatkozott, hogy orosz agresszió esetén csak azoknak a NATO-tagországoknak a védelméhez nyújtana segítséget, amelyek teljesítették szövetségesi kötelezettségeiket. A tagállamok korábban vállalták, hogy a bruttó hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani. Ezt 2016-ben ugyanakkor csak öt NATO-ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország - teljesítette. Stoltenberg azonban kedden felhívta rá a figyelmet, hogy Lettország, Litvánia és Románia is megközelíti az elvárt szintet.
Simicskó István: Egyetértünk az Egyesült Államokkal
Magyarország számára megnyugtató a terrorizmus elleni harchoz és a több helyszínen jelentkező válság megoldásához való amerikai hozzáállás, az ugyanis nagymértékben egyezik Magyarország álláspontjával - jelentette ki Simicskó István honvédelmi miniszter szerdán Brüsszelben. Elmondta: az amerikai elképzelés Magyarország álláspontjával egyező módon azt hangsúlyozza, hogy nagyobb katonai szerepvállalással kell jelen lenni ott, ahol válság van, és a lehető leghamarabb békét kell teremteni annak érdekében, hogy az ott élők otthon maradhassanak és helyben boldogulhassanak. Az miniszter történelminek nevezte a NATO védelmi minisztereinek találkozóját, ugyanis véleménye szerint az új amerikai miniszterrel folytatott tanácskozáson elhangzottak új irányt jelölnek ki a NATO számára. Simicskó István hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett a korábban megállapított hozzájárulás, a bruttó hazai össztermék (GDP) legalább 2 százalékának teljesítése mellett. Budapest arra törekszik, hogy mielőbb elérje ezt az arányt - tette hozzá. A tanácskozás részleteit ismertetve elmondta: a miniszterek egyetértettek abban, hogy a keletről érkező veszélyekkel szemben a NATO hatékonyan lépett fel, ugyanakkor fokozni kell a délről fenyegetettséget jelentő terrorizmussal szembeni küzdelmet. Karakteresebb és határozottabb kiállásra kell számítani az Egyesült Államok részéről az iszlám radikalizmussal szemben, ugyanakkor szárazföldi hadműveletek lehetőségéről nem esett szó a tanácskozáson - mondta a miniszter. A NATO-Oroszország kapcsolatról Simicskó István úgy vélekedett, hogy a katonai szövetségnek párbeszédet kell folytatnia Moszkvával, ugyanakkor a megegyezésre való törekvés mellett az erő elvét is vallva folytatni kell az elrettentés politikáját. Magyarország számára fontos, hogy a NATO erős szövetség legyen, ezért részt vesz a balti államok biztonságérzetének javításában - tette hozzá. Simicskó István a nyilatkozatában azt hangsúlyozta, Magyarország elkötelezett a visegrádi országokkal folytatott együttműködés mellett, és fokozni kívánja a katonai együttműködést, hogy ezzel is hozzájáruljon Európa biztonságához.
Mattis: Növelni kell a katonai kiadásokat
A NATO tagállamainak eleget kell tenniük a védelmi kiadásaik növelésére vonatkozó vállalásaiknak, ha el akarják kerülni a szövetség tevékenységéhez nyújtott amerikai hozzájárulás "mérséklését" - figyelmeztette európai kollégáit James Mattis új amerikai védelmi miniszter Brüsszelben. "Az Egyesült Államok teljesíteni fogja a kötelezettségeit, ha azonban (...) nem szeretnék, hogy mérsékelje az elkötelezettségét ezen szövetség iránt, akkor a tagországok mindegyikének bizonyítania kell, hogy támogatja a közös védelmünk ügyét" - mondta a nemrégiben hivatalba lépett, Donald Trump elnök vezette amerikai kormányzat védelmi minisztere. Arra nem tért ki, hogy pontosan mit kell érteni az amerikai elkötelezettség mérséklésén, azonban kijelentette, hogy az Egyesült Államok támogatását nem kellene adottnak tekinteni.
Mattis kiemelte, hogy a szövetségnek az év végéig el kell fogadnia egy pontos menetrendet, amelyben meghatározza, hogy a tagországoknak mikorra kell teljesíteniük a vállalásaikat. A NATO tagjai korábban vállalták, hogy a hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fogják fordítani. Ezt a szintet ugyanakkor tavaly mindössze öt ország - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország - érte el. Az amerikai miniszter ezt "tisztességes elvárásnak" nevezte, amely a washingtoni "politikai realitásokon" alapul. "Az amerikai adófizetők nem tudnak továbbra is aránytalanul nagy részt vállalni a nyugati értékek védelméből. Nem várható el, hogy az amerikaiak jobban törődjenek az önök gyermekeinek biztonságával, mint azt önök teszik" - hangsúlyozta.
Michael Fallon brit védelmi miniszter szerint Mattis azt mondta az ülésen, hogy az amerikai kongresszus "nem fogja tovább tűrni az egyenlőtlen tehermegosztást".
A szövetségesek megnyugtatására Mattis kiemelte: a transzatlanti kapcsolatok alapköve továbbra is a NATO, amely "a modern történelem legsikeresebb és legerősebb katonai szövetsége".
