A Mednyánszky családról az idők folyamán számos könyv, cikk és tanulmány született, hiszen rendkívül sok nevezetes tagja volt a nemesi famíliának. A Széphalom Könyvműhely gondozásában azonban most megjelent az első teljes családtörténet, amelyből képet kaphatunk a leghíresebb Mednyánszkyakról, megismerhetjük például a ’48-as szabadságharc első mártír főtisztjét; Petőfi szerelmét, Bertát; és a huszadik századi magyar képzőművészet egyik kiemelkedő alakját, Lászlót is.
Mednyánszky Miklós Kós Károly-díjas örökségvédelmi szakértő és a népi építészet kutatója. Az elmúlt évtizedekben számos kultúrtörténeti és építészeti tárgyú könyvet publikált, azonban az utóbbi időben egy nagyobb volumenű terven is dolgozott: családjának történetét kutatta és írta meg. Kötetének alapját a levéltárakban talált dokumentumok, fennmaradt leírások és családi legendák képezik, bizonyos adatokat tekintve pedig elődjének, Mednyánszky Dénesnek a kutatásaira hagyatkozott.
Könyve izgalmas és sokrétű lett, megismerhetjük belőle a família múltját, ágait, nemességük történetét, birtokviszonyaik és címerük alakulását és a legnevezetesebb családtagokat is. A kötetben emellett számos dokumentum és kép is szerepel, így az olvasó nemcsak tényekkel lesz gazdagabb, hanem több történelmi iratot, fontos képzőművészeti alkotást is megszemlélhet.
A Mednyánszky család legrégebbi, mednei ágának az 1220-as évektől tizenhat nemzedéke követhető nyomon. A családi legendárium szerint az első Mednyánszky-ős 1227-ben, az Aranybulla kiadása után öt évvel kapta honosítási okmányát és vele együtt a Trencsén vármegyei Mednét birtokul. A mondák úgy tartják, Nagy Lajos is állított ki adományozási okmányt 1356-ban az egyik ős, Joannes de Menze de miles részére, aki állítólag valamelyik csata hevében saját lovával segítette ki a királyt. Nagy Lajos ezt nemesi cím és címer adományozásával, valamint a mednei birtokban történő megerősítéssel hálálta meg.
A nemesi család történetében ettől kezdve számos hírességet, kiváló katonát, egyházi embert, tudóst és művészt tartanak számon. Mednyánszky Miklós könyvében részletesen feltárta őseinek történetét, kiemelkedő tetteit, nem mellőzve a történelmi kontextust sem. Kevéssé köztudott például, hogy Mednyánszky László őrnagy volt az 1848–49-es szabadságharc első mártír főtisztje, akit Haynau 1849 júniusában végeztetett ki. Rajta kívül pedig még négy Mednyánszky harcolt a szabadságharcban: László idős atyja, két testvére és távoli rokonuk, Sándor, aki Klapka György szárnysegédje volt. De korábbról is ismerünk magasabb katonai tisztséget elérteket a családból: Mednyánszky János Várpalota várának kapitánya volt a török időkben, Mednyánszky Miklós altábornagy pedig az itáliai Mantova parancsnoka volt az 1760-as években. A közhivatalokat ellátó Mednyánszkyak között volt, aki a császári udvar szolgálatában állt, mások a Rákócziak személyes megbízottjaként jártak el országos ügyekben.
A kötetbe azonban nemcsak hivatalnokok és katonák történetei, hanem a családi legendáriumban fennmaradt más érdekes sorsok is olvashatók. Megismerkedhetünk többek közt az 1789-ben született Mednyánszky Józseffel, akit a mendemondákban csak úgy emlegettek, mint akiről Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regényének egyik főhősét mintázta, vagy Mednyánszky Bertával, Petőfi egykori szerelmével, akihez a költő Szerelem gyöngyei című ciklusa szól. Az egyik legizgalmasabb fejezetben a szerző a család legismertebb tagjáról, Mednyánszky Lászlóról is megemlékezik.
Elmeséli többek között, hogy legendás volt csavargószámba menő ruházata, egyszerű életmódja és érzékeny lelkülete, ahogy azt is, hogyan került az első világháborúban hadirajzolóként az itáliai frontra.
