Az ukrán államfőhöz intézett beadványt fogadott el csütörtökön Ungváron a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés), amelyben a képviselők arra kérik Petro Porosenkót, vétózza meg az ukrajnai nemzetiségek anyanyelven történő tanuláshoz fűződő jogait szűkítő oktatási törvényt.
A dokumentum elfogadása mellett a 64 fős testületből 38 képviselő szavazott. Az ülés első napirendi pontjaként jóváhagyott, az MTI-hez is eljuttatott beadványban a képviselők emlékeztetik az elnököt arra, hogy a Legfelsőbb Tanács (parlament) által elfogadott új oktatási törvény sérti a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvű oktatáshoz fűződő alkotmányos jogait.
Orosz Ildikó: megnyugtató a kárpátaljai szolidaritás
Megnyugtató, hogy Kárpátalján mégiscsak van egy évezredes szolidaritás, amely most a megyei tanácsban (közgyűlésben) az új ukrán oktatási törvény kapcsán tartott szavazás során is bebizonyosodott - jelentette ki az MTI-nek Orosz Ildikó, a Kárpátalja megyei tanács képviselője.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, aki a tanácsban az oktatási bizottságot vezeti, kifejtette: azt is megnyugtatónak tartja, hogy "a megyei képviselő-testület - ellentétben az ukrán parlament kárpátaljai képviselőivel - kiállt a közös múlt, az egység és Kárpátalja nemzetiségi sokszínűségének megőrzése mellett, amit jól mutat, hogy a 38 igen szavazat mellett mindössze egyetlen képviselő voksolt nemmel a 64 fős testületből, a többiek - s ez is a lojalitás jeleként értékelhető - tartózkodtak vagy nem szavaztak".
Pozitív fejleményként értékelte, hogy a múlt héten nagyon sok alulról jövő kezdeményezés indult el Kárpátalján az oktatási törvénnyel kapcsolatban, sok iskola szülői tanácsa, pedagógusok, egyetemisták gyűjtöttek aláírásokat, amelyeket azonnal elküldtek Petro Porosenko elnöknek, hogy vétózza meg a törvényt, és küldje vissza a parlamentnek átdolgozásra.
A képviselő elmondta, fontos lépésnek tekinti, hogy a beregszászi városi és járási tanácsok - az eddigi bevett gyakorlattól eltérően - nem várták meg a felsőbb hatalmi döntést, hanem önálló kezdeményezéssel beadványokat fogadtak el, amelyekben felszólították az államfőt az oktatási törvény megvétózására.
Jelezte, sajnálatosnak tartja viszont, hogy az Ungvári és a Nagyszőlősi járások tanácsai, amelyek területén nagy számban élnek magyarok, eddig nem reagáltak a jogsértő törvény elfogadására.
Orosz Ildikó azt is elmondta, ha az elnök a széles körű tiltakozás ellenére is aláírja a törvényt, akkor szerinte ez azt fogja jelenteni, hogy az ukrán állam nem akarja megkötni a társadalmi szerződést az ukrán állampolgárok minden csoportjával. Úgy vélte, erre utal Lilija Hrinevics oktatási miniszternek az a napokban tett nyilatkozata is, amelyben közölte, hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a környező országok oktatási minisztereivel kompromisszum keresése érdekében.
"Szomorú számomra, hogy a miniszter, az államfő vagy a parlament nem az érintett társadalmi rétegekkel, jelen esetben a kisebbségekkel akar kompromisszumra törekvő párbeszédet folytatni, sőt meg sem akarja hallgatni őket" - mutatott rá a képviselő.
"Súlyos aggodalmat kelt bennünk, hogy milyen következményei lehetnek régiónk lakosságára nézve a törvény rendelkezéseinek" - olvasható a dokumentumban, amely szerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó ukrán állampolgárok elveszítik a jogot az oktatás nyelvének szabad megválasztására. A dokumentum a többi között részletezi, hogy az ukrán alkotmány mely pontjait, milyen ukrán törvényeket, nemzetközi egyezményeket, vállalásokat és kétoldalú megállapodásokat sért az oktatási törvény.
A képviselők Ukrajna számára követendő példaként hozzák fel a romániai és szerbiai magyar tannyelvű iskolákban az államnyelv oktatására alkalmazott pedagógiai módszereket. Egyúttal emlékeztetnek arra, hogy a Kárpátalján élő nemzetiségi kisebbségek tagjai Ukrajna törvénytisztelő állampolgárai, akik törekszenek az államnyelv tökéletes elsajátítására, amelyet - a folyamodvány szavaival - védeni kell, de nem a kisebbségek nyelvhasználatának korlátozásával.
"Beadványunkban aggodalmunkat fejezzük ki, és arra kérjük Önt, hogy éljen törvényi felhatalmazásával, tekintélyével, politikai befolyásával, és vétózza meg a törvényt" - áll a képviselők által elfogadott beadványban, amely arra is emlékezteti az államfőt, hogy az oktatási törvény hatályba lépése rontaná Ukrajna nemzetközi tekintélyét, kétségeket ébresztene európai integrációs törekvéseinek őszinteségét illetően, nemzetiségi konfliktusokhoz, az elvándorlás növekedéséhez vezethet, és nem használna a társadalom konszolidációjának.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát, s a jelenlegi 22-ről 9-re csökkentve a tantárgyak számát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az államnyelv az oktatás nyelve. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.
