Az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnése (Brexit) után is szabadon utazhatnának be a szigetországba az EU-s állampolgárok a brit belügyminisztérium készülőben lévő javaslata szerint.
A The Times című napilap által csütörtökön ismertetett tervben az szerepel, hogy Nagy-Britannia a Brexit után is fenntartaná a személyek szabad áramlásáról szóló európai uniós alapelvet azoknak, akik az Egyesült Királyságba látogatnak vagy ott akarnak élni, engedélyek rendszere korlátozná viszont azoknak a számát, akik munkavállalás céljából érkeznek.
A brit kormányt bírálatok érték amiatt, hogy az európai uniós tagállam Írország és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország közötti jövőbeni "kemény" határellenőrzés elvetésével nyitva hagyja a "hátsó ajtót" Nagy-Britanniába.
A brit lap értesülései szerint a belügyminisztérium azt javasolja, akkor se hozzanak létre az EU-s állampolgárok számára "extra akadályokat", ha nem az Írország és Észak-Írország közötti határon, hanem másfelől - kikötőkön vagy repülőtereken át - lépnek be az Egyesült Királyságba.
Az állást kereső európai uniós állampolgároknak lehetőségük lenne munkavállalói vízum nélkül belépni - tudta meg a The Times, amely szerint viszont a kormány minden szektorban meghatározná a kiadható munkavállalási engedélyek számát. Az engedélyekért pénzt számítana fel a vállalatoknak, hogy így ösztönözze őket a brit munkavállalók előnyben részesítésére.
A rendszer működését szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel és a már meglévő bevándorlási szabályok révén garantálnák a lap szerint.
Arra vonatkozóan viszont még nincsenek egyértelmű elképzelések, hogy az uniós munkavállalókat milyen jogok illetnék meg például a brit állami egészségügyi szolgálathoz (NHS) vagy a szociális juttatásokhoz való hozzáférésben.
"Miért akarna valaki a hátsó ajtón bemenni, ha a főbejáraton át is megteheti? Mindig is világosak voltunk azt illetően, hogy a közvéleményt a külföldi munkavállalók és segélykérők számának ellenőrzése érdekli, nem a vízumok" - mondta az újságnak egy kormányzati forrás. Emlékeztetett arra, hogy az Írországba belépő európai uniós állampolgároknak most is útlevél-ellenőrzésen kell átesniük, mint ahogyan az Egyesült Királyságba érkezőknek is, egyik ország sem tagja ugyanis az EU belső határellenőrzését lebontó schengeni övezetnek. Az információkat pedig Dublin és London megosztja egymással.
A The Times szerint a belügyminisztérium heteken belül a konzervatív kormány elé terjeszti javaslatait jóváhagyásra.
Megelégelték a karmesterek politikai beszédeit
Előre látni akarja a világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának utolsó estéjén fellépő karmesterek beszédét a londoni koncertsorozatot közvetítő BBC, amely úgy tűnik, megelégelte a dirigensek politikai állásfoglalásait, különösen a brit európai uniós tagság várható megszűnése (Brexit) ügyében.
A több hónapon át tartó Proms utolsó estéje - idén szeptember 9. - a nagyszabású koncertsorozat még nagyszabásúbb lezárása, rendszerint a brit hazafiasság ünnepi megnyilvánulása. A brit közszolgálati műsorszóró azonban nem akarja, hogy a klasszikus zene ünnepét beárnyékolja a politika.
A BBC meg is erősítette, hogy bekéri az utolsó estén fellépő karmesterek beszédét. Sakari Oramo, a Last Night of the Proms finn sztárdirigense közölte, valóban erre kérték, hangoztatta ugyanakkor, senki sem tilthatja meg, hogy mást mondjon, mint ami a beszédében áll.
Az idei, 75. Proms már amúgy is a Brexittől hangos. A világhírű fellépők közül mások mellett Daniel Barenboim karmester-zongoraművész is kikelt a brit európai uniós tagság megszűnése ellen. A művész, aki Angliában kötött első házassága és annak okán érezte feljogosítva magát a politikai állásfoglalásra, hogy éveken át élt a szigetországban, elítélte a "nacionalizmus hullámait", amelyek szerinte nagyon veszélyesek.
Korábbi években is volt példa politikai jellegű kirohanásra egy-egy művész részéről, Marin Alsop dirigens a nők komolyzenében betöltött szerepéről, Nigel Kennedy hegedűművész pedig Izraellel kapcsolatban fogalmazta meg véleményét.
Sakari Omaro egyébiránt tartózkodik a politikától a koncerteken. "Nem odaillő. Lehet általános dolgokról, például a zene jelentőségéről beszélni a kultúrában, de konkrét ügyekről nem" - fogalmazott a tavalyi búcsúest előtt, amelyen szintén ő volt a sztárkarmester. 2016-ban, a rendkívül szoros brit európai uniós népszavazás évében csak annyit mondott, a zene egyesíti az embereket. Sokan jelzésértékűnek vélték viszont, hogy 2014-ben viselt és a Union Jacket, az Egyesült Királyság zászlaját mintázó mellényét klasszikus fekete-fehér öltözetre cserélte.
Most a The Times brit című lappal közölte, nem akar Barenboim nyomdokaiba lépni. "Az Egyesült Királyság dolga, hogy az Európai Unióban akar lenni, vagy sem. Úgy vélem, a Brexit rossz ötlet, mindkét fél számára, de nem érzem magam elég felkészültnek ahhoz, hogy kommentáljam. Persze, ha brit lennék, egész máshogy állnék ehhez. De kívülálló vagyok" - mondta.
A BBC igyekezett eljelentékteleníteni a sokak által kellemetlennek ítélt hírt, hogy bekéri az utolsó este fellépő karmesterek beszédét. A dirigensek és köztük mindig is szoros volt az együttműködés a Proms utolsó estéjének minden elemét illetően - hangoztatták.
