„Magyarország határozott támogatója a kínai-európai együttműködésnek”

Szijjártó Péter nyugat-balkáni országok minisztereivel tárgyalt
Nyugat-balkáni országok minisztereivel tárgyalt a kétoldalú együttműködésről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Rigában. A tárcavezető az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: Mirko Sarovic bosznia-hercegovinai külkerkereskedelmi és gazdasági miniszterrel megállapodtak, felszámolják azt a tarthatatlan helyzetet, hogy Budapest és Szarajevó között jelenleg nincs közvetlen tömegközlekedési lehetőség és közvetlen autópálya-kapcsolat sem. Ezért közösen lépnek fel Horvátországnál annak érdekében, hogy a közvetlen Budapest-Szarajevó autópálya-összeköttetéshez szükséges beruházások megvalósuljanak - közölte. Hozzátette: a magyar és a boszniai vasúttársaság készen áll, hogy a két főváros közötti közvetlen vasúti közlekedés megindulhasson, a jövő év elejétől pedig közvetlen légi járat köti össze Budapestet és Szarajevót, amitől komoly előrelépést várnak a kétoldalú gazdasági kapcsolatokban. Szijjártó Péter arra is kitért, hogy megbeszélést folytatott Milva Ekonomi albán gazdasági miniszterrel. A kétoldalú gazdasági együttműködés erősítésére leginkább az energetika területén van lehetőség, Albániában komoly energetikai fejlesztésekre kerül sor az elkövetkező időben, hiszen itt haladnak keresztül a keleti irányból érkező energetikai vezetékek - magyarázta. Hozzátette: ezeket a beruházásokat illetően a magyar cégeket kifejezetten szívesen látják Albániában. Megjegyezte: november végén írják alá a kétoldalú légi közlekedési egyezmény, amelyet most véglegesítettek, és így a jövő év elejétől Budapestet Tiranával közvetlen légi járat kötheti össze.
A tárcavezető ugyancsak megbeszélést folytatott Nikola Poposki macedón külügyminiszterrel. Magyarország elkötelezett támogatója az ország európai integrációs törekvéseinek, ez irányú erőfeszítéseiben támogatja a macedón kormányt, és ha a választáson győz a jelenlegi kormányzat, ez az együttműködés mindenképpen fennmarad.
Szijjártó Péter szintén tárgyalt az Ázsiai Infrastrukturális Befektetési Bank (AIIB) igazgató-helyettesével, Radek Pyffellel. Kifejtette: a magyar kormány leadta a csatlakozási szándékáról szóló levelet, és a bank vezetősége arról biztosította, hogy kifejezetten kedvezően viszonyulnak a magyar csatlakozási szándékhoz.

Kínai befektetések jönnek Magyaroszágra

A Budapest-Belgrád vasútvonal felújításához kapcsolódó megállapodásokat ír alá ma Magyarország és Kína a rigai Kína-Kelet-Közép-Európa csúcs keretében - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Rigában magyar újságíróknak. A tárcavezető kiemelte: Magyarország és Kína kapcsolata újabb mérföldkőhöz érkezik, hiszen Magyarország eddig is elkötelezett volt a Kína és Közép-Európa közötti együttműködés további fejlesztése mellett, de ma olyan megállapodásokat írnak alá, amelyek nyomán az első, határokon átívelő, kínaiak által finanszírozott, kínai részvétellel megvalósuló közép-európai beruházás létrejön. Közép-Európa szempontjából azért nagyon fontos az együttműködés Kínával, mert a térségnek mindig stratégiai hátrányt jelentett, hogy itt az észak-déli irányú infrastruktúra nem annyira fejlett, mint a kelet-nyugati irányú - magyarázta.

Szijjártó Péter kiemelte: ez stratégiai hátrány Európának, és az EU mindeddig nem tudott olyan fejlesztési forrásokat megnyitni, amelyek által a közép-európaiak ezt orvosolhatták volna. Ezért a régiónak életbevágóan fontos az együttműködés Kínával, hiszen az ázsiai ország a finanszírozási erejénél és technológiai színvonalánál fogva segítheti ezeket a beruházásokat - mutatott rá. Közölte: ma aláírják azt a megállapodást, amellyel a MÁV megbízza azt a kínai-magyar vegyesvállalatot, amely felelős lesz a Budapest-Belgrád vasútvonal modernizációjának lebonyolításáért. Ezt a vegyesvállalatot magyar és kínai vasúttársaságok hozták létre, és azzal, hogy a MÁV megbízza ezt a céget, az uniós követelményeknek és jogszabályoknak is megfelelnek, így az EU folyamatban lévő vizsgálata során megfelelő válaszokat adhatnak az uniós intézményeknek - mondta. A külügyminiszter arról is beszélt, hogy aláírják a finanszírozási tárgyalások megkezdéséről szóló megállapodást is. Sikerült megállapodni a kínai féllel abban, hogy a beruházáshoz nyújtandó hitel feltételei szoros összefüggésben lesznek a magyar vállalati részvétel arányával, ugyanis az a cél, hogy magyar cégek minél nagyobb arányban vehessenek részt a beruházásban, hogy annak nemzetgazdasági hasznát maximalizálhassák - mondta.

Megalakult a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. 
Megalakult a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújításáért - közölte a  MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága szombat este az MTI-vel. A céget a magyar vasúttársaság és a China Railway International Corporation és a China Railway International Group vegyesvállalat alapította 85%-os kínai és 15%-os magyar részvételi aránnyal. A közös vállalat feladata tenderek előkészítése és lefolytatása a tervező és kivitelező kiválasztására, a szerződések megkötése, valamint a megvalósításnál a projektmenedzsment és monitoring ellátása. A vegyesvállalat nem végezhet kivitelezési feladatokat, a tervező és fővállalkozó munkáját koordinálja majd - a független mérnök és európai uniós tanúsító szervezetek mellett. Mint írják, a nemzetközi szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi a projektre vonatkozó beszerzési szabályzat is, amelynek alkalmazásával választhatják ki a felújítás, a korszerűsítés tervezőjét és kivitelezőjét. A beszerzési szabályzat EU-konform, megfelel az Európai Unió előírásainak - hangsúlyozzák. A tájékoztatás szerint a tervezési és a kivitelezési munkák tendereztetése a jövő év folyamán kezdődik meg. A magyar vonalszakaszon az Európai Unióban és a Magyarországon hatályos műszaki előírásoknak kell érvényesülniük.

    A projekt célja a Budapest és Belgrád közötti 350 kilométeres szakaszon emelt szintű vasúti összeköttetés biztosítása, csökkentve a két főváros közötti személy- és áruszállítási menetidőt. A fejlesztésre kijelölt magyar szakasz: a 150-es számú Budapest-Kelebia vasútvonal 166 km hosszban. A műszakilag elvárt cél: kétvágányúsítás, 160 km/órás sebesség. A pálya legfeljebb 740 méter hosszú vonatok közlekedtetésére lesz alkalmas az Európai Unió műszaki előírásainak megfelelve - olvasható a közleményben.

Szijjártó Péter kifejtette: megállapodást írnak alá a kínai befektetések Magyarországra hozatalának kereteiről is. Kína gazdaságpolitikai célja az, hogy termelőkapacitásokat Európába helyezzen, hogy kínai vállalatok európai piaci részesedését növelje - közölte. Hozzátette: eddig 3,7 milliárd dollárnyi kínai befektetés érkezett Magyarországra, elsősorban a termelő szektorban, az elmúlt időszakban az autóiparban újabb beruházások érkeztek. A most lefektetett kerettel biztosítják, hogy Kína európai gazdasági terjeszkedésében Magyarország továbbra is az egyik legfontosabb szerepet játssza - hangsúlyozta. A tárcavezető kiemelte, tavaly közép-európai összevetésben Magyarországról irányult a legtöbb export Kínába, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalatok a külgazdasági intézményrendszerrel közösen továbbra is sikeresek a kínai piacon. A kínai miniszterelnök ígéretének megfelelően ma Magyarország rendelkezik a legtöbb élelmiszeripari exportengedéllyel Kínába, így nem csoda, hogy az év első nyolc hónapjában 72 százalékkal nőtt az élelmiszeripari exportunk Kína felé - mondta.

Jövőre Magyarország rendezi Kína és a kelet-közép-európai országok találkozóját

Jövőre Magyarország lesz a házigazdája a kínai és kelet-közép-európai vezetők csúcstalálkozójának - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az idei csúcstalálkozón, Rigában magyar újságíróknak. A tárcavezető kiemelte: Magyarországnak óriási megtiszteltetés a 2017-es tanácskozás megrendezése, amelyen 16 közép-európai ország és Kína miniszterelnöke találkozik Budapesten. Ezzel "a formáció visszatér" Magyarországra, hiszen 2011-ben itt rendeztek először ilyen találkozót, akkor a térség pénzügyi és gazdasági miniszterei egyeztettek - emlékeztetett. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a most elfogadott irányelvek alapján négy területen fűzik szorosabbra Közép-Európa és Kína együttműködését: az infrastruktúra-fejlesztések, az emberek közötti kapcsolatok, a finanszírozási együttműködés és a zöld gazdaság, élelmiszeripar területén. A budapesti tanácskozáson az e tekintetben elért eredményeket értékelik majd - közölte.