Nem sikerül idén lezárni a szabadkereskedelmi egyezményről szóló tárgyalásokat – véli Hörcsik Richárd. Az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnökével a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) tárgyalási fordulóiról, az Egyesült Államok egyeztetési taktikájáról és a magyar érdekek védelméről beszélgettünk.
– Mit a véleménye arról, hogy a TTIP tárgyalási jegyzőkönyvei nem nyilvánosak, és a Greenpeace szivárogtatott ki adatokat?
– Hatalmas probléma a transzparencia hiánya a tárgyalások alatt. A mostani állapot szerint csak az Európai Bizottság hozhat nyilvánosságra információt, és csak a honlapjára teszi ki az adatokat, ami nyilvánvalóan nem elég. A tagállamok képviselőinek a tagországokban olvasószobákat hoztak létre, ahova előzetes regisztráció után beléphetnek. Ez elég furcsa rendszer. Mindenképp átlátható, nyílt rendszerben szeretnénk a tárgyalásokat folytatni.
– Merre haladnak a tárgyalások?
– Az egyértelmű, hogy mind Barack Obama, mind Angela Merkel sürgeti a tárgyalások befejezését. Az álláspontjuk, hogy olyan piacok, mint Kína vagy Afrika folyamatosan fejlődnek, tehát a mi térségeinknek is növelni kell a versenyképességüket. Ez érthető álláspont, csak az a kérdés, hogy milyen áron növeljük? Ebben még nem látunk tisztán. Ráadásul a tagállamok lakossága sem támogatja egyértelműen a tervezetet, Hannoverben például az amerikai elnök látogatása alatt hatalmas tüntetés volt a TTIP ellen. Az egyezmény elég sok kérdéskört érint, tizenhét esetben már született egy konszolidált szöveg, tehát egyfajta közös álláspont, ahonnan el lehet indulni. De még mindig sok az ellentét, a töréspont a vélemények között.
– Említene ilyen töréspontokat?
– Nagy ellentét van például a partnerség vitarendezési mechanizmusában. Az amerikai fél ragaszkodik a választott bíráskodási megoldáshoz, a mi álláspontunk viszont az, hogy ez az átláthatatlan rendszer csökkentené a nemzeti szuverenitást. Az Európai Bizottság javaslatot tett egy beruházási bíróság elnevezésű konstrukcióra, amely megerősítené a kormányok szabályozási jogát, és biztosítaná az átláthatóságot. Ebben megállapodásra kell jutnunk. További probléma például, ami érint minket, hogy a termékek rendelkezzenek-e földrajzi jelzés szerinti védelemmel. A mi álláspontunk, hogy ez a védelem szükséges, gondoljunk csak például a tokaji borra. Az amerikaiak szerint nincs erre szükség. Egyelőre ebben nincs megállapodás. Ráadásul, mivel az egyezmény vegyes rendelkezéseket is tartalmaz, úgy véljük, a tagállami parlamenteknek külön-külön kellene ratifikálniuk az egyezményt. Ma még ez is nyitott kérdés.
– Említette, hogy a német kancellár is sürgeti az aláírást. Mit gondol, a TTIP az egész Európai Unió vagy inkább csak Németország érdeke?
– Nehéz erre válaszolni. Németország az Európai Unió motorja, tehát a német érdekek sokszor egybeesnek az európaiakkal. Ráadásul Magyarország gazdasága függ Németországtól, a gépjárműexport révén mi is jelentős előnyt tudnánk elérni az egyezménnyel. Ennek fényében a magyar kormány is elkötelezett a tárgyalások folytatása mellett, de egy elsietett, összecsapott szöveget semmiképp sem tudunk támogatni. Csak olyan egyezményt szavazhatunk meg, amely nemzeti érdekeinket támogatja, és nem csorbítja a szuverenitásunkat. Ezért is ragaszkodunk ahhoz, hogy az Országgyűlés ratifikálja az egyezményt.
– Sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság nem biztos az idei aláírásban, és a franciák is kételyeiket fejezték ki. Mit gondol, lesz idén megállapodás?
– Szerintem csúszik az aláírás, hiába a sürgetés. Úgy hiszem, hogy az uniós tagállamok támogatják a tárgyalásokat, de a sietséget már nem. Nem csak Magyarországnak, senkinek nem érdeke egy összecsapott egyezmény.
A század „gazdasági szövetsége” lehet a TTIP
Az áruk adásvételében térségünk adhatná a multik beszállítóit
Három éve tart a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség, a TTIP tárgyalása az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között, s a felek tizenhárom tárgyalási fordulón jutottak már túl. Az amerikai kisvállalkozói szervezet szerint azért nem lehet mindent az egyeztetésekről nyilvánosságra hozni, mert sok a „kényes” részletkérdés.
A kelet-közép-európai térség vállalatai, mint a multinacionális cégek beszállítói lehetnek majd érintettek az amerikai kereskedelmi kapcsolatok bővülésében, konkrétan a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségben, a TTIP-ben – hangsúlyozta lapunknak Sharon T. Freeman professzor, aki az exportra fókuszáló amerikai kisvállalkozói szervezet (AASBEA) elnök-vezérigazgatója. A szakember kifejtette: nekünk, magyaroknak a járműgyártásban éppen az úgynevezett nem vám jellegű akadályok eltüntetése lenne igazán fontos. Pont azért, hogy ne érjen bennünket, mármint az európai cégeket, versenyhátrány.
Freeman úgy tartja, a TTIP a 21. század „gazdasági szövetsége” azonos kultúrájú régiók között, s célkitűzése, hogy a felbukkanó gondokat vizionálja és megelőzze. A szakember szerint hangsúlyt kap a digitális kereskedelem előmozdítása, a forráskódok szabályozásától az adatvédelemig. Ugyanakkor általánosságban a vám és nem vám jellegű akadályok lebontásán, a versenyhatósági eljárások egyszerűsítésén, az adminisztrációs terhek, fizetési kötelezettségek mérséklésén fáradoznak az Atlanti-óceán mindkét oldalán.
A professzor nem rejtette véka alá, hogy a nemzetközi egyezmények és nemzeti szabályozások sűrű erdejében haladva keresik az amerikai kormányzat és az Európai Bizottság főtárgyalói azt a keskeny ösvényt, amely végül elvezethet a megállapodáshoz. Ez a folyamat három éve tart, és tizenhárom tárgyalási fordulón jutottak túl.
Az amerikai kisvállalkozói szervezet vezetője arra a felvetésre, hogy miért titkosak az akták, s nem lenne-e jobb transzparensebben lefolytatni az egyeztetéseket, azt válaszolta, hogy „sok még a kényes részletkérdés, emiatt a teljes nyilvánosság útja egyelőre kevésbé járható”. Ugyanakkor a nemzeti kormányok birtokában vannak az információknak, így elvileg bármikor tájékoztathatják a közvéleményt a tárgyalások helyzetéről.
