A fagy az úr a magyar gyümölcsösökben, tönkremegy a termés

A Pest megyei Dánszentmiklóson és a Bács-Kiskun megyei Lajosmizse környékén szerda hajnalban mínusz hat-hét fokot mutatott a hőmérő. Zala megyében, Somogyban, Tolnában, Fejér megyében is ilyen hideg volt szerda, illetve csütörtök hajnalban. A múlt héten pedig Szabolcsban, Hajdúságban, valamint a Duna–Tisza közén is mértek mínusz hat fokot. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, Csizmadia György a Magyar Hírlapnak elmondta: ha mínusz négy fok alatt van a hőmérséklet két-három órán keresztül, akkor a gyümölcstermés akár nyolcvan, sőt száz százaléka is elpusztulhat. Hozzáfűzte: az első becslések még harmincszázalékos fagykárról szóltak, ám az ország egyre több településéről jöttek jelzések a gazdáktól, ezek alapján akár az idei gyümölcstermés fele is odaveszhetett, pedig a fagyosszentek napjai csak két hét múlva érkezhetnek. A pontos károkat a fagy beállta után hét-tíz nappal lehet megállapítani.

Csizmadia György visszautasította azt a vélekedést, miszerint a gyümölcstermesztők azért panaszkodnak, hogy emelhessék az árakat, illetve elmulasztottak védekezni a fagy ellen. Az alelnök hangsúlyozta: mínusz hat-hét fokos fagy ellen gyakorlatilag nem lehet védekezni. Mínusz egy foknál füstölhetnek, mínusz két-három foknál fátyolfóliát vagy jéghálót alkalmazhatnak, mínusz három- négy foknál speciális, regeneráló permetet helyezhetnek a növényre a fagy előtt 12-24-36 órával, de a meteorológia nem jelezte előre a fagyveszélyt.

Mínusz öt-hat foknál fagyvédelmi gyertyákat lehet elhelyezni a gyümölcsfák mellé, vagy gázt égetni és ventillátor segítségével melegíteni a gyümölcsöst. Ez utóbbi hektáronként négyszáz-ötszázezer forintos beruházást jelentene gazdánként, ami hatalmas költség, Magyarországon egy-két termesztő alkalmazza a technológiát kajszibarack-ültetvényeknél.

Csizmadia megjegyezte: az elmúlt húsz esztendőben csaknem a felére esett az egy főre jutó gyümölcsfogyasztás Magyarországon. A termelő csupán a negyedét kapja annak az árnak, amiért a fogyasztó megveszi. Közben a földalapú és a termeléshez kötött támogatásokból 160-170 ezer forinthoz juthatnak hozzá hektáronként a gyümölcstermesztők, AKG-támogatást, vagyis ezer-ezerkétszáz eurónyi agrár-környezetgazdálkodási pénzt legfeljebb harminc százalékuk kap. Enélkül viszont nehéz átvészelni egy súlyos fagykárt.

A fagykárok miatt 20-25 százalékkal emelkedhetnek az árak az alelnök szerint, persze mindez attól is függ, hogy érkezik-e az adott gyümölcsből árletörő dömpingáru. Az eper kilója ezer-ezerkétszáz forintot kóstálhat, a minőségi cseresznye ára ezer forintra rúg, meggyet háromszáz-háromszázötven forintért lehet majd vásárolni. A lengyel, illetve a magyar alma kilója is kétszáz-kétszázötven forintba kerül.

A kárenyhítési alapban az idén 24 milliárd forint van, ebből próbálják a gazdák jogos igényeit kielégíteni – mondta tegnap Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára az M1 csatornán.