HIRDETÉS

Lehet aktív vulkanizmus a Vörös Bolygón

Az Európai Űrügynökség (ESA) űrszondája vulkáni gázok szivárgását észlelte a Mars felszínén

Tudomány
  • 2026.11.16. - 01:27
Mars
Képünk illusztrációScience Photo Library via AFP/FreelanceImages/Universal Images

Újra kell írni a Vörös Bolygó geológiai történetét: a legújabb kutatások szerint a Mars felszíne alatt a mai napig forró magma rejtőzhet. Az európai TGO űrszonda olyan vulkáni gázok, köztük hidrogén-klorid szivárgását észlelte, amelyek közvetlen bizonyítékot szolgáltatnak a szunnyadó marsi vulkanizmusra, egyúttal új lendületet adhatnak a felszín alatti, potenciálisan lakható zónák kutatásának.

Az Európai Űrügynökség (ESA) ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) nevű missziója kulcsfontosságú felfedezést tett a Mars vulkanizmusával kapcsolatban. A műhold a Vörös Bolygó Tharsis nevű egyenlítői fennsíkján elterülő Alba Mons régiót és annak vulkáni repedéseit vizsgálta. Ez az a terület, ahol a Naprendszer legmagasabb – a környező síkságokból 26 kilométerre kiemelkedő – vulkánja, az Olympus Mons is magasodik. Míg az Olympus Mons a magasságában (és mintegy 600 kilométeres átmérőjével) tartja a rekordot, az Alba Mons a felszíni kiterjedését tekintve a bolygó legnagyobb vulkáni képződménye.

A TGO műszerei hidrogén-klorid gáz szivárgását észlelték, amely az Alba Mons hasadékain keresztül jut fel a marsi légkörbe. Ez a jelenség azért döntő jelentőségű, mert a Földön ugyanez a vegyület gyakran a magmás kürtőkből és a felszín alatti forró magmából szabadul fel. A marsi kimutatása az eddigi legkonkrétabb jele annak, hogy a bolygó belseje mégsem hűlt ki teljesen, és szunnyadó vulkanizmussal van dolgunk.

A bolygó körül keringő szondák felvételei korábban is utaltak már arra, hogy egyes vulkánok az elmúlt néhány millió évben még aktívak lehettek, a felszíni szeizmométerek pedig folyamatos „marsrengések” morajlását rögzítették. Ugyanakkor a friss kitörések és lávafolyások eddig teljesen hiányoztak a bizonyítékok sorából.

HIRDETÉS

„Eredményeink egyértelműen arra utalnak, hogy a Mars a közelmúltig elegendő belső hőt őrzött meg a vulkáni tevékenység fenntartásához, és ez az állapot valószínűleg a mai napig fennáll” – fogalmazott Daniel Mège, a Lengyel Tudományos Akadémia Űrkutatási Központjának munkatársa, a kutatócsoport társvezetője. „A TGO most megtalálta a füstölgő puskacsövet. A feladat szó szerint olyan volt, mintha tűt kerestünk volna a szénakazalban.”

Egyre több bizonyíték utal a szunnyadó vulkánokra

Mège és kollégái figyelmét először az keltette fel, hogy a marsi északi félteke nyári időszakában hirtelen megnövekedett a hidrogén-klorid koncentrációja a légkörben – pontosan akkor és ott, ahol ennek a gáznak elméletileg egyáltalán nem szabadna jelen lennie.

A marsi atmoszféra dinamikája szerint ez a gáz az északi féltekén általában télen éri el a csúcspontját, nyárra pedig – a bolygó víz- és porciklusához kapcsolódva – szinte teljesen eltűnik. Ez alól a szabály alól a kora nyári időszakban az Alba Mons vulkán oldalán húzódó repedésrendszerek képeztek egyetlen, látványos kivételt.

HIRDETÉS

Ezt követően a TGO nagy felbontású kamerái friss, keskeny – egyes esetekben több száz méter hosszú – felszíni repedéseket is azonosítottak a régióban, ami szintén a mélyből érkező feszültség, azaz a vulkanizmus egyértelmű geológiai jele.

A kutatócsoport elmélete szerint ezek a vulkáni gázok a marsi tél folyamán folyamatosan áramlanak felfelé a bolygó belsejéből, ám a felszín közelében lévő jégtakaró egy időre csapdába ejti őket. Amikor a jég a nyári melegedés hatására szublimálódik (szilárd halmazállapotból folyékony fázis nélkül gázzá alakul), a blokkolt vulkáni gáz hirtelen kiszabadul, és ez okozza a TGO által mért nyári hidrogén-klorid-ugrást.

„Amikor a szivárgás térbeli eloszlását vizsgáltuk, számomra azonnal egyértelművé vált, hogy valamilyen mélyből jövő, vulkanikus tevékenység áll a háttérben, de ezt tudományosan is bizonyítanunk kellett” – tette hozzá Mège. „A munka oroszlánrészét a marsi légkörben lejátszódó összes lehetséges kémiai folyamat kizárása tette ki, hogy megmagyarázzuk a vegyület jelenlétét.”

HIRDETÉS

Hol keressünk életet a Marson?

Mège és csapata úgy véli, hogy a megfigyelt gázszivárgás egy „vulkáni vízvezeték-rendszerhez” köthető, amely a Mars felszíne alatt, egy szunnyadó magmakamrában gyökerezik.

Ezek az aktív, hőt kibocsátó területek a marsi élet utáni kutatás legfontosabb célpontjaivá válhatnak. Amikor a bolygó története során a vulkáni tevékenység sűrűbb légkört és melegebb éghajlatot eredményezett, a felszín jelentős részét folyékony víz boríthatta. A felszín alatt áramló magma és a talajvíz találkozásánál ráadásul olyan meleg, hidrotermális zsebek (fülkék) alakulhattak ki, amelyek ideális menedéket és táptalajt biztosíthattak a mikrobiális életformáknak – írta a Space.

„Teljesen logikus lépés lenne a marsi életet az Alba Mons régió szivárgó hasadékaiban keresni” – hangsúlyozta Mège. „Ha ezek a hidrotermális rendszerek ma is aktívak, bőségesen biztosíthatják a mikroorganizmusok túléléséhez szükséges energiát, egyúttal tökéletes védelmet nyújthatnak számukra a marsi felszín rendkívül barátságtalan, sugárzástól terhelt és változékony környezetével szemben.”

Reklám
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS