Tizenegy hónapon át küzdött egy ukrán szállodatulajdonos azért, hogy a bíróság kimondja, hogy Oroszország elvette az élete munkájával felépített vállalkozását. Denys Katyukha pert nyert, a megítélt 5,1 millió dolláros kártérítéshez azonban aligha jut hozzá egyhamar. Az Azovi-tenger partján álló hoteljében közben már orosz vendégek nyaralnak.
Egy szerényen berendezett nyugat-ukrajnai tárgyalóteremben a bírósági jegyző szólította az alperest. Válasz helyett csend következett, mivel senki nem jelent meg, hogy képviselje Oroszországot, és reagáljon a keresetben megfogalmazott állításokra.
A felperes, a 49 éves Denys Katyukha azt kívánta bizonyítani, hogy Moszkva jogtalanul vette el az Azovi-tenger partján felépített szállodáját, valamint a közeli Melitopolban található lakását. Mindkét ingatlan Délkelet-Ukrajna orosz megszállás alá került részén fekszik.
Az üzletember olyan ukrán polgári bíróság előtt kereste az igazát, amelynek joghatóságát Oroszország nem ismeri el. A tizenegy hónapos eljárás végén 5,1 millió dollár kártérítést ítéltek meg neki, ám kevés esély van arra, hogy Moszkva önként rendezze az összeget. Katyukha ennek ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy jogi úton is elismerjék a veszteségét.
„Egyelőre én vagyok az áldozat – egy Don Quijote, aki szélmalmokkal harcol” – mondta.
Több száz szállodát érintenek az ingatlanlefoglalások
Katyukha szállodája, az Admiral korántsem egyedülálló eset. A Reuters orosz és ukrán ingatlan-nyilvántartásokat vizsgálva arra jutott, hogy a 2022-ben megindított invázió óta több száz hotelt és üdülőhelyet foglaltak le vagy jelöltek ki lefoglalásra az Azovi-tenger térségében. A hírügynökség áttekintése az eddigi legátfogóbb képet adja a part menti ingatlanok orosz kézbe kerüléséről.
A Moszkva által kinevezett zaporizzsjai vezetés közleményei szerint a megszállt régióban több mint hétezer lakó- és kereskedelmi ingatlant minősítettek „tulajdon nélküliként”. A Reuters ezek között 521 szállodát és üdülőhelyet azonosított.
A turisztikai és cégnyilvántartások alapján legalább 77 ilyen létesítményt már orosz vállalkozások működtetnek, közülük húszat orosz állami szervezetek irányítanak. A hírügynökség ugyanakkor nem tudta valamennyi érintett vállalkozás további sorsát feltárni.
A tengerpart gazdasági átrendeződése illeszkedik Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik hangsúlyosan megfogalmazott céljához, azaz a megszállt ukrán területek orosz területekké alakításához. A Kreml Ukrajnával szembeni történelmi igényeit Kijev elutasítja. Moszkva mindeközben arra törekszik, hogy az elfoglalt régiókat beolvassza az általa orosz anyaországnak nevezett területbe.
Karolina Hird, a washingtoni székhelyű Hadtudományi Intézet nemzetbiztonsági munkatársa szerint az ingatlanok elvétele egyszerre segíti az orosz ellenőrzés megszilárdítását és a háborús erőfeszítések finanszírozását.
Az ukrán külügyminisztérium úgy értékeli, hogy Moszkva a megszállt területeken bevezetett szigorú tulajdonjogi szabályokkal „jogi füstfüggönyt” teremt az államilag támogatott lopások köré. A tárca szerint a rendelkezések megfosztják az ukránokat a tulajdonuktól, hacsak nem veszik fel az orosz állampolgárságot.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a lefoglalásokat firtató kérdésre más magyarázatot adott.
„Mindenkinek, aki ezt kívánta, lehetősége nyílt arra, hogy vagyonát orosz joghatóság alá helyezze. Azok a vagyonok, amelyeket nem regisztráltak újra, gazdátlanná váltak.”
A zaporizzsjai, orosz támogatású megszálló hatóságok nem válaszoltak a megkeresésekre.
Három napot kapott tulajdonjoga igazolására
Katyukha Ukrajnából Németországba menekült. Apjától tudta meg 2022 szeptemberében, hogy azonosítatlan fegyveresek hatoltak be a szállodájába, amelyet aztán „gazdátlannak” minősítettek. A tulajdonosnak mindössze három napot adtak arra, hogy dokumentumokkal igazolja, az ingatlan az övé.
Elmondása szerint az invázió után otthon maradó édesapja benyújtotta a szükséges iratokat. A Reuters a beszámoló minden részletét nem tudta független forrásból ellenőrizni.
Az ügy azonban már az okmányoknál elakadt. A megszálló hatóságok nem fogadták el sem az ukrán útleveleket, sem az ukrán ingatlan-nyilvántartási dokumentumokat. Katyukha szerint apjának azt mondták:
„Ezek egy nem létező országból származó dokumentumok.”
Gyermekkori emlékekből született az Admiral Hotel
Az Admiral története egy 3,7 hektáros, bozóttal benőtt kirilivkai területen kezdődött. Katyukha a közeli Melitopolban élt, legkedvesebb gyermekkori emlékei mégis ehhez a tengerparti településhez kötötték.
Kisfiúként légzési nehézségekkel küzdött, amelyeket Ukrajna ipari belső vidékeinek környezete tovább súlyosbított. A nyarakat ezért Kirilivkában, a nagyapjánál töltötte. A tiszta, sós levegő, a meleg, kék tenger és a családokkal teli strandok élménye később is elkísérte.
Elhatározta, hogy egyszer saját szállodát épít a parton. Éveken keresztül kereste a megfelelő telket, míg végül 2014 augusztusában megkezdte az első bungalók építését.
A néhány épületből álló vállalkozás idővel százszobás szállodakomplexummá fejlődött. Három bár, étterem, üzlet, úszómedence és játszótér szolgálta a vendégeket. Katyukha télen a havas tengerpartra is karácsonyfát állított.
Az ukrán hatóságok adatai szerint Kirilivkát 2021-ben kétmillió turista kereste fel. Ez volt az utolsó idegenforgalmi szezon azelőtt, hogy az orosz erők megszállták Zaporizzsja jelentős részét.
Az Admiral ugyanebben az évben megkapta a helyi tisztviselőktől az „Év Vendégszeretete” díjat. A hotel a Google felületén továbbra is 4,7 csillagos értékeléssel szerepelt, egy nemrég közzétett vendégvélemény pedig így szólt:
„Visszatérünk!”
Orosz állami vállalathoz került a szálloda
Az Admiral elfoglalása után kilenc nappal, 2022. szeptember 28-án egy orosz ellenőrzés alatt működő bizottság új tulajdonost jelölt ki a hotelnek. Az ülés jegyzőkönyve szerint ugyanakkor több mint száz másik vállalkozásról is döntöttek, köztük egészségügyi központokról, gazdaságokról, postai létesítményekről és egy konzervgyárról.
A dokumentumokból az is kiderül, hogy a zaporizzsjai bizottság rendszeresen ülésezett, és alkalmanként több tucat ingatlan új tulajdonosát nevezte meg.
Az Admiral a „Zaporizzsjai Terület Üdülőhelyei” nevű szervezethez került, amely a cégnyilvántartások alapján orosz állami vállalat. Az orosz nyilvántartási adatok szerint a társaság 2023-ban 65,7 millió rubel, megközelítőleg 800 ezer dollár nettó árbevételt ért el.
A későbbi évekről nem jelentek meg nyilvános pénzügyi adatok. Ennek okát a Reuters nem tudta megállapítani. Az áprilisban „Zaporizzsjai Régió Befektetési Fejlesztési Ügynökség” névre átkeresztelt szervezet a hírügynökség megkeresésére sem reagált.
Katyukha eközben Németországban próbálta újrakezdeni az életét. Egy ukrán egyetem vendéglátóipari kurzusain távoktatásban tanított, miközben egykori szállodája már újabb szezonra készült.
A 2023-as műholdfelvételeken Kirilivka egyes szállodáinál ismét autók álltak a parkolókban. A medencék mellett és a strand bizonyos szakaszain napernyők jelentek meg.
Influenszerek felvételein látta viszont a hoteljét
Katyukha orosz influenszerek közösségi oldalain is követhette, mi történik az Admiralban. Egy 2025-ben közzétett videón rózsaszín csíkos bikinit viselő nő járta be a szállodát. Felvételein megmutatta családja szobáját, a tengerparti kunyhókat és a virágoskerteket.
A látogatók visszatérése ellenére a térség turizmusa messze elmaradt a háború előtti szinttől. A megszálló hatóságok márciusban nyilvánosságra hozott fejlesztési terve szerint 2025-ben mindössze 150 ezer ember érkezett az Azovi-tenger térségébe. Ez csupán öt százaléka annak a vendégszámnak, amelyet Ukrajna 2021-ben Kirilivka és Berdianszk esetében együttesen jelentett.
A dokumentum az idegenforgalom bővülésének akadályai között említette a szállodák leromlott állapotát, a hiányos közműhálózatot és a továbbra is zajló fegyveres konfliktust.
Katyukhát nem elsősorban az új vendégek jelenléte háborította fel. Mint mondta, legalább valaki örömét leli abban, amiért ő dolgozott. A hotel újraindított honlapja viszont megdöbbentette, mivel szinte teljes egészében megegyezett az általa készített oldallal. Lényegében csak a nyelvet cserélték le ukránról oroszra.
A konzervnyitótól a csillárig mindent összeírt
Katyukha 2023 közepén látott hozzá veszteségei részletes felméréséhez. A düh és az elszántság egyaránt hajtotta, az összegyűjtött dokumentáció végül háromezer oldalt tett ki.
Szobáról szobára számba vette a berendezési tárgyakat. Egy-egy helyiség felszerelése több száz dollárba került. A mikrohullámú sütőt 40 dollárért, a csillárt 41 dollárért, a tölgyfa éjjeliszekrényeket darabonként 31 dollárért vásárolta. Még a húszcentes konzervnyitókat is feltüntette az összesítésben.
Ügyvédje közreműködésével a szálloda felépítéséhez felhasznált anyagokat és gépeket is összeírta. A számlákat, nyugtákat és bankszámlakivonatokat egy hatalmas táblázatban rendszerezték, hogy dokumentálják a kártérítési követelést.
Az eljárás közel egy éven át tartott, orosz képviselők azonban egyetlen tárgyaláson sem vettek részt. A bíróság munkáját közben a háború is hátráltatta, az egyes meghallgatások bombázások vagy légiriadók miatt késedelmet szenvedtek.
Április 30-án Mihajlo Szmokovics elnöklő bíró 5,1 millió dollár kártérítést ítélt meg az üzletembernek. Határozatában megállapította, hogy Oroszország intézkedései „de facto kisajátítást” jelentettek.
A kártérítést talán csak az unokái kaphatják meg
Katyukha a bírósági eljárás mellett az EU által támogatott, hágai székhelyű, az Ukrajnát ért károkat nyilvántartó szervezethez is benyújtotta igényét. A nyilvántartás az Oroszország által a háború során okozott veszteségek, károk és sérülések bizonyítékait gyűjti.
Az üzletember ezzel több mint 195 ezer kártérítést kérelmezőhöz csatlakozott. A szervezet összesen hat-nyolcmillió igény beérkezésére számít, a tényleges kifizetésekhez szükséges finanszírozási mechanizmust azonban még nem hozták létre.
Katyukha tisztában van azzal, hogy Oroszország az ő életében valószínűleg egyetlen fillért sem fizet majd az elveszített vagyonért. Abban bízik, hogy az igazáért folytatott küzdelem eredményéből egyszer legalább az unokái részesülhetnek.
