Matolcsy Ádám és Stofa György nem az első olyan magyar, aki ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki gazdasági bűncselekmények gyanúja miatt. Az elmúlt években több ismert üzletember, egykori politikus és súlyos erőszakos bűncselekménnyel gyanúsított személy is felkerült a nemzetközileg keresett magyarok közé. Egyesek éveken át el tudtak rejtőzni, másokat végül a világ másik felén fogtak el a magyar fejvadászok.
Az egyik legismertebb ilyen személy Balogh Sándor, a 2017-es budapesti vizes világbajnokságot szervező vállalat egykori gazdasági igazgatója. Az üzletember ellen már 2019 végén elfogatóparancsot adtak ki, miután a Nemzeti Adó- és Vámhivatal több százmillió forintos költségvetési csalás gyanújával kezdett nyomozni. A hatóságok akkori közlése szerint a Balogh által irányított cégek tevékenysége több mint 587 millió forintos vagyoni hátrányt okozhatott a magyar költségvetésnek. Az üzletember azonban a házkutatások idején már nem volt elérhető.
Balogh neve a vizes világbajnokság milliárdos szerződései és a hozzá kapcsolódó vállalkozói hálózat miatt is ismertté vált. A G7 2026 januárjában arról számolt be, hogy az üzletembert továbbra is keresik, immár pénzmosással összefüggésben is. Korábbi ismerősei szerint Dubajban tartózkodhatott, ezt azonban nem sikerült hivatalosan megerősíteni. Balogh tehát már közel hét éve szerepel a körözési ügyekben, miközben pontos holléte nem ismert.
A Matolcsy-ügy másik keresett szereplője Stofa György, aki ellen 2026 októberében adtak ki európai és nemzetközi elfogatóparancsot. A hatóságok az MNB-alapítványok vagyonkezelésével kapcsolatos gazdasági csalás ügyében szeretnék kihallgatni. A bíróság tájékoztatása szerint Matolcsy Ádám és Stofa is külföldre távozhatott, feltehetően Európán kívülre. November elején mindkettőjük felkutatása a Nemzeti Nyomozó Irodához került.
Nemcsak gazdasági bűncselekmények miatt keresnek magyarokat nemzetközi szinten. Balogh Engelbert 2023 óta szerepel a körözési nyilvántartásban, miután a gyanú szerint 2022 októberében Tatabányán egy vita során késsel hasba szúrt egy férfit. A rendőrség emberölés kísérlete miatt keresi, és mivel felmerült, hogy külföldre menekült, európai és nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak ellene. Neve 2024 decemberében az Europol legkeresettebb bűnözőit bemutató kampányában is megjelent.
Ugyanebben a kampányban szerepelt Gál János, akit egy 2024 szeptemberében Hajdúböszörményben elkövetett emberöléssel hoztak összefüggésbe. A gyanú szerint a férfi késsel támadt feleségére és anyósára. Felesége a helyszínen életét vesztette, anyósát kórházba szállították. A férfi a támadás után elmenekült, és a hatóságok azt sem zárták ki, hogy külföldön rejtőzködik. Mindkét férfi esetében fontos megjegyezni, hogy a 2024-es nemzetközi körözés ténye dokumentált, de jelenlegi státuszukat külön ellenőrizni kell.
A magyar fejvadászok korábbi ügyei között több különösen érdekes történet is akad. Czibula-Myers Csaba, Erzsébetváros egykori önkormányzati képviselője például a Hunvald-ügy kapcsán került a hatóságok látókörébe. A férfi 2009-ben Mexikóba távozott, majd éveken át a Karib-tenger térségében élt. Különös módon nem is titkolta teljesen tartózkodási helyét: leveleket küldött a magyar hatóságoknak, amelyekben a címét is megadta. Végül kilenc év után, 2017-ben hazatért, és felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték.
Dobrai Sándorné, vagyis Bróker Marcsi szintén hosszabb ideig rejtőzködött külföldön. A Kun-Mediátor-ügyben több mint 12 milliárd forintos károkozással összefüggésben keresték. A nő 2015-ben Belize-be utazott, majd 2016 decemberében a helyi hatóságok segítségével elfogták. Az ügy azért is emlékezetes, mert Belize és Magyarország között nem volt kiadatási egyezmény, a nemzetközi rendőri együttműködés mégis eredményre vezetett.
A magyar fejvadászok eredményességét mutatja, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda november 3-i tájékoztatása szerint 2026-ban már 44 körözött személyt találtak meg külföldön, további tizenkettőt pedig Magyarországon fogtak el. A nemzetközi körözések során az Europol, az Interpol és a külföldi rendőri szervek együttműködése is fontos szerepet játszik.
A Matolcsy Ádám és Balogh Sándor közötti párhuzam különösen figyelemre méltó. Mindketten jelentős állami pénzekhez kapcsolódó gazdasági ügyekben kerültek a hatóságok látókörébe, és mindkettőjük esetében felmerült Dubaj mint lehetséges tartózkodási hely. A különbség azonban jelentős: Baloghot már 2019 óta keresik, Matolcsy ellen pedig csak 2026 októberében adtak ki nemzetközi elfogatóparancsot. A két ügy jogi háttere is eltérő, és egyik esetben sem szabad a gyanúsítást jogerős bűnösségként kezelni.
A kérdés most az, hogy Matolcsy Ádám és Stofa György felkutatása hónapokig, esetleg évekig tart-e, vagy a magyar fejvadászoknak sikerül hamarabb megtalálniuk őket. Balogh Sándor példája mindenesetre azt mutatja, hogy egy gazdasági bűncselekmény miatt keresett magyar üzletember akár hosszú éveken át is elkerülheti a magyar hatóságokat.
