„A Digitális Polgári Körök első országos táborában beszélgettünk az önkénnyel szembeni fellépésről, a politikai közösségünk erejéről és Magyarország előtt álló kihívásokról” – írta Facebook-oldalán a Fidesz frakcióvezetője.
„Köszönöm mindenkinek, aki velünk tartott!” – írta.
Bóka János felidézte: a korábbi kabinet határozottan visszautasította mind a szigorú migrációs politika lazítását, mind a gyermekvédelmi törvény felpuhítását, a jelenlegi kormányzat viszont engedett ezekben a kérdésekben. Kiemelte, hogy a hatalomváltás óta Ukrajna uniós integrációja terén a hat csatlakozási fejezetből már négyet megnyitottak, míg a nemzeti kormány idején egyet sem hagytak jóvá – miközben a kabinet tagadja, hogy e lépések összefüggésben állnának a források megnyitásával.
A beáramló uniós pénzek gazdasági hatásait Bóka János elenyészőnek nevezte. Érvelése szerint a támogatások jelentős hányada külföldi cégekhez vándorol: a zöldátállás keretében például jelentős összegeket fordítanak Németországban gyártott szélerőművek beszerzésére. Leszögezte: a brüsszeli forrásoknak a hazai gazdasági szereplők megerősítését kellene szolgálniuk, ennek hiányában az ország végleg az Európai Unió perifériájára szorul.
Kárpátalja, ukrán közeledés és a rezsicsökkentés átalakítása
Az ellenzéki felszólaló úgy értékelte: Kijev sikeresen és szorosan kapcsolta össze a kárpátaljai magyarság ügyét az uniós integrációjával. A magyar kormány ezzel olyan kényszerpályára került, amelyből nincs kiút: a határon túli közösségek jogai kizárólag akkor garantálhatók, ha Budapest feltétel nélkül támogatja Ukrajna uniós tagságát. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök meghívását az október 23-i nemzeti ünnepre a politikus mélyen felháborítónak minősítette.
Bóka János szerint a kabinet a rezsicsökkentés rendszerét is felszámolja. Bár az intézkedést nem egyik napról a másikra törlik el, a szociális és rászorultsági alapú szűkítés következtében a támogatás a jövőben nem jár majd mindenkinek. Bár egy szűk réteg kedvezőbb helyzetbe kerülhet, a lakosság túlnyomó többségének a villamos energia és a földgáz árának többszörösével kell majd számolnia.
A gazdaságpolitikai kilátások kapcsán megjegyezte: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) túlzónak tartja a hazai nyugdíjkiadásokat. Bár a minimálnyugdíjak jelentős emelését nem vitatja, hangsúlyozta: az ellátás nem segély vagy adomány, hanem a ledolgozott évekért törvényesen járó járulékos jog. Hozzátette, a kormány az adórendszer átalakítására és a kedvezmények lefaragására készül – amire a dohánytermékek jövedéki adójának növelése is rámutat –, összhangban az IMF bevételnövelést sürgető elvárásaival.
Leszámolási hullám és politikai foglyok
A politikus szerint jelenleg kíméletlen politikai boszorkányüldözés zajlik, amelynek célja a korábbi kormánypárti tisztségviselők teljes ellehetetlenítése és eltávolítása a közéletből. Meglátása szerint valójában ez a megtorlási szándék tartja össze a kormánypárt szavazóbázisát. Bár leszögezte, hogy a közhivatalok tisztasága alapvető követelmény, a jelenlegi eljárások szerinte nem a valós felelősségről szólnak, hanem kizárólag a politikai hovatartozáson alapuló önkényről.
Példaként említette Hankó Balázs volt miniszter, fideszes országgyűlési képviselő, valamint korábbi államtitkára, Varga-Bajusz Veronika letartóztatását. Utóbbi büntetés-végrehajtási intézetből kijuttatott levelére utalva hangsúlyozta: a volt államtitkárnak semmilyen köze nem volt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kifizetéseihez, a fogva tartás valódi célja csupán a megtörése és a vallomástétel kikényszerítése.
„Ha ezt Hankóval meg lehet tenni, akkor bárkivel meg lehet tenni, mindenki féljen” – figyelmeztetett Bóka János, rámutatva, hogy ez jelenti a hatalmi önkény valódi lényegét.
A Digitális Polgári Körök létrehozását Orbán Viktor, a Fidesz elnöke még kormányfőként jelentette be 2025 júliusában a 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, azzal a céllal, hogy a digitális térben teremtsenek gátat a „szétrombolás kultúrájával” szemben. A mozgalom első országos találkozóját 2025 szeptemberében a budapesti Papp László Sportarénában tartották meg, majd a szervezet 2025 novembere és a 2026-os parlamenti választások között számos vidéki településen szervezett háborúellenes fórumokat – írta az MTI.
