Befejeződött vasárnap este a háromnapos orosz parlamenti választás, a kalinyingrádi szavazóhelyiségek moszkvai idő szerint 21 órakor történt bezárásával pedig országszerte megkezdődött a voksok összesítése – írta az RBK. A Központi Választási Bizottság (CIK) előzetes adatai szerint 56,66 százalékos volt a részvétel, ami meghaladja a 2021-es, 2016-os és 1993-as dumaválasztás adatát is.
Az első részeredmények alapján az eddig feldolgozott jegyzőkönyvek 15,49 százalékánál az Egységes Oroszország 57,41 százalékkal vezetett. Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja 13,8, az LDPR 9,3, az Új Emberek 7,92, az Igazságos Oroszország pedig 5,12 százalékon állt. Az exit pollok szintén ennek az öt pártnak a parlamentbe jutását jelezték, az Egységes Oroszország eredményét azonban alacsonyabbra, 49–53 százalék közé tették, mint amit az első részeredmények mutatnak.A hivatalos végeredmény kihirdetése ezért még napokig várathat magára.
A 450 fős Állami Duma felét országos pártlistáról, másik 225 képviselőjét egyéni választókerületekben választják. A listás mandátumokért tíz párt versengett, az egyéni körzetekben mintegy 1600 jelölt indult. Az idei választás egyik sajátossága az ukrajnai harcok veteránjainak megjelenése: a CIK szerint 186 résztvevőt regisztráltak dumaképviselő-jelöltként, közülük 110-et pártlistán, 76-ot egyéni körzetben.
Tovább nőtt az elektronikus voksolás súlya is. A szövetségi távszavazási rendszerbe regisztrált valamivel több mint négymillió választó közül vasárnap estig 3,64 millióan, több mint 90 százaléknyian adták le voksukat. A választási bizottság ugyanakkor kibertámadásokról számolt be; Ella Pamfilova CIK-elnök szerint több támadás érte az elektronikus választási infrastruktúrát, Moszkvában pedig átmeneti fennakadást is jelentettek az elektronikus választói névjegyzék rendszerében.
A dumaválasztással párhuzamosan több mint 2200 különböző szintű választást rendeztek Oroszországban, összesen mintegy 20 700 mandátumról és választott tisztségről döntve. Nyolc régió vezetőjét közvetlenül választották meg, háromban a regionális parlament dönt a vezetőről, 39 régióban pedig törvényhozási választást is tartottak.
