A Bayer Show vendége volt Orbán Viktor. A Fidesz elnöke a vasárnap este sugárzott műsorban a Tisza kormányzásáról és a jobboldal visszatérésről beszélt.
Tizennégy év elteltével újra időszerű az első Békemenet szlogenje, a „Nem leszünk gyarmat!” – derült ki Orbán Viktor szavaiból. A Fidesz elnöke felidézte: Magyarországnak újra és újra meg kell küzdenie azért, hogy magabíró állam legyen. Ami pedig most zajlik, az szerinte a visszagyarmatosítás korszaka, vagyis az országot ismét kiszolgáltatják a külföldi érdekeknek, és megszállják a multik. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jobboldal ismét fel fogja szabadítani hazánkat.
Mint mondta: az első és legfontosabb feladat, ha valaki szuverén országot akar, a külső adósság csökkentése. Ugyanilyen fontos szerinte a stratégiai ágazatokban a nemzeti tulajdon dominanciája. Fel is idézte, hogy mindkét területen komoly lépéseket tettek az elmúlt 16 évben. Ehhez képest a Tisza Párt a kormányra kerülés után azonnal megkezdte a multik kiszolgálását.
– A külföldieknek előnyt adnak a magyarokkal szemben, és ha nem emeljük fel ez ellen a szavunkat, akkor vissza fogják gyarmatosítani hazánkat – figyelmeztetett Orbán Viktor.
Kitért a védett árra is, amelyen a magyarok, és csak ők vásárolhattak kedvezményesen üzemanyagot. Ennek a fedezetét a különadók adták, amelyeket a Tisza-kormány elkezdett kivezetni, miközben a védett árat is eltörölték. Mint mondta: bármerre nézünk, a külföldieknek kedveznek.
Hangsúlyozta: a gyarmatoknak nincs külpolitikája, hiszen a gyarmattartók szabják meg az irányt. Hozzátette: a „Fidesz-szlengben azt mondják, Magyarország egy Ja wohl, egy igen ország lett” április 12. után, amiből szerinte a Tisza nem is csinál titkot, hiszen Orbán Anita leszögezte, hogy többé nem leszünk bot a küllők között.
Egy kérdésre válaszul azt is elmondta, hogy brüsszeli parancsra utasítottak ki tíz orosz diplomatát.
Orbán Viktor világossá tette: a közös külpolitika a függetlenség feladása, ami sérti a magyar érdekeket.
Leszögezte azt is, hogy Magyarország Nyugathoz tartozása nem választás kérdése, hanem ténykérdés, hiszen a római keresztény világhoz tartozunk. Ugyanakkor rámutatott: az Árpád-házi magyar királyok ennek ellenére gyakran adták feleségül a lányaikat Keletre, mivel „Magyarország házszámát nem lehet megváltoztatni”, hazánk a Nyugat és a Kelet határán fekszik, és ezt sem lehet figyelmen kívül hagyni. Éppen ezért a magyaroknak különös érdeke fűződik ahhoz, hogy a két fél között béke és együttműködés legyen.
Beszélt azonban arról is, hogy a Nyugat elvesztette az identitását. „Azokat az országokat átadták. Ott valami más jön. Hogy mi, azt nem tudjuk, de amiben biztosak vagyunk az az, hogy mi nem akarunk olyanok lenni mint ők” – fogalmazott. Ezen a ponton kiemelte: a jobboldal credójának egyik sarokköve, hogy meg kell őrizni Magyarországot magyar országnak.
Orbán Viktor ezek után arról beszélt, hogy „van egy Tisza-Brüsszel paktum”, amiben azt vállalták, hogy felszámolják a nemzeti erőket és kiszolgáltatják az országot. Az uniós pénzekről pedig azt mondta: azokat önfeladás nélkül is haza lehetett volna hozni, hiszen idén dönteni kell a következő uniós költségvetésről. Emlékeztetett arra is, hogy ő már tavaly megmondta: addig vétózik a büdzsé ügyében, amíg a Bizottság ki nem fizeti, ami a magyaroknak jár.
A kormányzásról szólva külön kitért arra, hogy nincsenek eredmények, kevés a beruházás, és szerinte a jelek azt mutatják, hogy „a gazdaságot neki vezetik a falnak”.
Bayer Zsolt kérdezett az Euro bevezetésének szándékáról is, ami Orbán Viktor szerint a „legnagyobb átverés”. A volt miniszterelnök úgy látja, a 2030-as céldátumnak semmilyen realitása nincsen, arra viszont jó, hogy ezzel palástolják a tervezett megszorításokat.
A korrupciós vádakról szólva Orbán Viktor leszögezte: az általa ismert ügyek szabályszerűek voltak. Majd felhozta, hogy Vitézy Dávid egy ideig államtitkár volt a kormányában, és akkor távozott, amikor Lázár Jánoshoz kerültek a beruházások. Ennek kapcsán azt is megjegyezte, hogy Lázár János szigorított a szabályokon, és most ezeket bírálja Vitézy Dávid.
A gödi akkumulátorgyár és „Zsolti bácsi” ügyéről azt mondta: azokról gyorsan kiderült a választások után, hogy hazugságok.
A teendőkről szólva Orbán Viktor úgy vélekedett, az emberek a változásra szavaztak és most még optimisták, ezért a jobboldalnak most egyelőre a saját táborával kell foglalkoznia. Fontosnak tartja azt is, hogy a választókat felnőttként kell kezelni, a politikára pedig szolgálatként kell tekinteni. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az önkényre fel kell hívni a figyelmet, azokat, akiket meghurcolnak segíteni kell, a vagyonvisszaszerzési hivatalt pedig az önkény egyik eszközének nevezte.
Külön kitért arra, hogy a Tiszában szerinte félnek – nem az ellenzéktől, hanem attól, hogy kiderül: hazudtak. Ennek kapcsán jelezte: a jobboldal dolga nem az, hogy eltakarítsanak egy kormányt, mert azt „aki hozta, el is viszi”, vagyis le fogják váltani. A cél az, hogy a nemzeti tábor erős, egységes és kormányzásra kész legyen. – Amit mi tudunk ígérni, hogy lesz munka, és abból meg is lehet élni – fogalmazott, hozzátéve: az emberek gyakran úgy mennek a jobboldalhoz, mint az orvoshoz. Ez történt szerinte a Bokros-csomag után 1998-ban és a Gyurcsány-Bajnai korszak után 2010-ben.
Az elmúlt 16 évet mérlegre téve Orbán Viktor rámutatott, hogy 2010 és 2022 között az emberek arra szavaztak, hogy a Fidesz-KDNP folytassa a munkát; még 2024-ben is a többség az akkori kormánypártokat támogatta, hiszen megnyerték az EP-választást. Ezért szerinte az „elmúlt 16 évezésnek” nincs értelme. A valódi kérdés az, hogy mi romlott el 2024 és 2026 között. Erre meg is adta a választ: nem tudta szállítani a gazdasági sikereket.
A jövőről szólva azt mondta: a jobboldalnak higgadtnak kell maradnia, de „egy önkényuralmi rendszerrel nem lehet kesztyűs kézzel bánni”, majd leszögezte: aki a vagyonvisszaszerzési hivatalban, annak az eljárásaiban szerepet vállal, egy kormányváltás után felelősségre fogják vonni.
Arról, hogy a jobboldalnak miként kell felállnia, azt mondta, még korai beszélni, hiszen azt sem tudjuk, milyen választási rendszer lesz. Viszont óva intette a jobboldalt attól, hogy „felszalámizza” magát. „Ezért minden, ami az egység felé mutat, az jó, a többi meg rossz”, fogalmazott, hozzátéve: a jobboldal ugyanakkor mindig sokszínű volt, és csak három dologban értett egyet: a haza szeretetében, a szabadság fontosságában és a hagyományok tiszteletében.
