Apák harca a Harlan Coben-regényéből készült Netflix-sorozatban

Filmkritika az Úgyis megtalállak című amerikai minisorozatról

Kultúra
  • 2026.06.27. - 07:14
Cikk borítókép
Sam Worthington David Burroughs szerepébenmafab/Christos Kalohoridis/netflix

Egy apa életfogytiglani börtönbüntetését tölti a bostoni Briggs fegyházban fia meggyilkolásáért. Csakhogy nem ő ölte meg a kisfiút. Öt év után valami mozdul: Matthew talán nem is halott? A nyolc részes minisorozat napjaink egyik legsikeresebb bűnügyi szerzője, Harlan Coben 2016-ban megjelent – magyarul is olvasható - Fool Me Once című regényéből készült. 

Minden bűnügyi történetben vannak elvarratlan szálak és nem biztos, hogy hihető fordulatok, de nem ezeken múlik a sikerük, sokkal inkább azon, hogy tudnak-e valami többet nyújtani, mint a szikár történet, a fordulatok, a lövöldözések, üldözések és hasonlók.

A Harlan Coben regényéből készült minisorozat fő erénye az empátia, a figurák és sorsok szokatlanul érzékeny megközelítése. Meg az, hogy egy olyan korszakban mesél egy hősies apáról, amikor kezdünk újra sóvárogni a család, az élő emberi kapcsolatok után. És talán egy apa hősiessége is ilyen. Láttunk már elég esendő férfit, jöjjön végre egy mai hétköznapi hős.

David (Sam Worthington) öt éve nem fogad látogatókat, a felesége húgát, Rachelt (Britt Lower) is csak azért, mert a börtönőr beígér neki egy kiadós verést arra az esetre, ha őt sem fogadja. De nem valószínűtlen mindez? Akkor nem, ha tudjuk, hogy Rachel híres újságíró, a börtönőrről meg kiderül, hogy titkon valakinek jelentget az elítéltről.

Rachel egy fotót mutat, amelyen egy véletlenül lefényképezett kisfiú látható, éppen olyan, mint Matthew, ha még élne. Egy olyan jószimatú újságíró, mint Rachel, és egy olyan apa, mint David a lelkük mélyén azonnal tudják, mi az igazság. De persze nagyon nagy felfordulás kell ahhoz, hogy napvilágra jöhessen.

Mint minden korban. Mert valamiért úgy hisszük, úgy tanultuk, hogy az élet fontosabb az igazságnál, és mire valaki már nem bírja tovább, és bármit borít, az igazságot benőtte a megszokás, a kényelem, a látszat, a rendszerszerű működés.

David körül – mint a régi eposzokban - egy-kettőre felállnak azok, akik hisznek benne, és akik képesek áldozatot hozni az igazságért, és azok is, akik a másik oldalon állnak. Nem hisznek benne vagy kifejezetten ellenérdekeltek.

Davidnek bármekkora küzdelmet kell megvívnia, de sosincs teljesen egyedül, és az is igaz, hogy nem minden szereplő fekete-fehér. Van, aki ezért vagy azért eladta magát, és nagyon másnak látszik, mint aki, vagy éppen minden jószándéka ellenére kénytelen kompromisszumot kötni a rendőrséggel. Néha sokkal nagyobb bajban az, aki hamisan tanúskodott David ellen, mint ő maga.

Hogy mi történt Matthew-val, és kinek a keze van benne a piszkos ügyben, eléggé nagy meglepetés a néző számára. Efféle apák harcára, ami itt kibontakozik, meg végképp nem gondolunk.

Szökéses, menekülős, gyerekmentős filmet láttunk már eleget, de itt az empátia és a szereplők iránti gyengédség mellett az is érdekes, hogy milyen jellegzetesen mai vonásai vannak a hősöknek.

Például Cheryl (Erin Richards), a volt feleség, aki klinikai orvos, nem hisz David ártatlanságában, eleve egy pragmatikus karakter, az öt év alatt már megházasodott, sőt babát vár. Megtudjuk, hogy Davidtől sokáig nem tudott teherbe esni, és ezért befeküdt egy klinikára, hogy egy ismeretlen donortól lehessen gyereke. Mindezt eltitkolta David előtt, mert annyira akart gyereket.

A megtermékenyítési ügy körül felbukkan egy orvos is, akit azért távolítottak el a munkahelyéről, mert a saját spermáját adta a megtermékenyítésre váró nőknek.

Davidnek attól a perctől, hogy megszökik a fegyintézetből, menekülnie és bujkálnia kellene, de ehelyett mindig azokra a helyekre megy, ahol kideríthet valamit a kisfia hollétéről, és egy ponton arról is, hogy valóban az ő fia-e Matthew. Ezek a helyek pedig a legveszélyesebbek számára, és az, hogy David nem menekül, a nézőben felszabadít valamit.

A hosszú úton mellette áll Rachel, egy teljesen más karakterű nő, mint amilyen a felesége volt, és miközben David ügyében mindent megtesznek, ráadásként talán a lapjától kirúgott Rachel szakmai élete is sínre kerül?

David egy olyan világban képes férfiként helyt állni, amire azt szoktuk mondani, hogy kiheréli a férfiakat. Mit kezdjen egy férfi azzal, hogy mi alatt igazságtalanul börtönben volt, a feleségének már másik férje van, és ezzel a megtermékenyítési üggyel is… De David sosem mond egy rossz szót sem Cherylről, és mire találkozik vele, már van egy olyan háttere, ami miatt bárminek érezheti magát, csak vesztesnek nem. Úgy is mondhatjuk, van mire szerénynek lennie.

Úgyis megtalállak – 2026

Amerikai bűnügyi minisorozat – 8 rész – 50’ részenként

Rendezte:

Brad Anderson, Adam Anderson, Maggie Kiley, Maja Vrvilo

8/10

Reklám