Belföld
Napirenden a Bethlen Gábor Alap
Az ellenzék nehezményezi a nevelési támogatás csökkentését
Potápi Árpád János az általános vitában elhangzott értékelésében kiemelte, hogy a bonyolult támogatási rendszer leegyszerűsítése és az átláthatóság növelése terén is számottevőek az eredményeik, az Állami Számvevőszék pedig teljes egészében rendben találta a külhoni magyarság támogatásait koordináló Bethlen Gábor Alap működését 2013-ban.
Potápi Árpád beszélt arról is, hogy nem az alap hibájából, de 2013-ban csökkenteni kellett a Szülőföldön Magyarul nevű pályázat keretében odaítélt támogatásokat. A kormány az egyenlegjavulás érdekében - folytatta - 500 millió forint megtakarításra kötelezte a Bethlen Gábor Alapot, amely végül úgy döntött, hogy minden meghirdetett támogatási konstrukció megmarad, az oktatási-nevelési támogatás is, de utóbbit csökkentett összeggel fizeti ki: az egy főre jutó éves összeget 22 400 forintról 17 200 forintra módosították.
Potápi Árpád kitért arra, hogy a 2010-ben módosított állampolgársági törvény eredményeként eddig összesen 710 ezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítás iránti kérelmét, és több mint 670 ezren tették le az állampolgársági esküt.
Potápi arról is beszélt, hogy az idén is folytatódik (közel egymilliárd forintból) a Kőrösi Csoma Sándor Program azzal a céllal, hogy a diaszpóra magyarságát megszólítsa, a nemzeti identitást megerősítse, illetve a diaszpóra közösségi és kulturális életének megszervezését a kiérkező ösztöndíjasok által segítse és fejlessze. Idén száz ösztöndíjas juthat el a diaszpóra közösségeihez - mondta, hozzátéve, hogy idén már a célországok között szerepel Dánia, Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország is.
Potápi Árpád kitért arra is, hogy 2015 a külhoni magyar szakképzés éve, és megemlítette azt is, az államtitkárság 100 milliós keretből Kárpát-medencei testvérvárosi programot indít, hogy ösztönözze a települések közötti kapcsolatépítést.
A nemzeti összetartozás bizottság támogatja a beszámoló elfogadását
Pánczél Károly, a nemzeti összetartozás bizottság fideszes elnöke elmondta, hogy törvény szerint minden év május 31-ig kell az alapnak benyújtania a beszámolóját, ambeszámoló megvitatásakor az ellenzéki kritikák középpontjában a csökkentett oktatási-nevelési támogatások ügye állt, illetve szó volt arról is, hogy vizsgálni kellene ezen támogatások hosszú távú hatását. Hozzátette: arról is beszéltek, lehet-e nemzeti jelentőségű intézmények listáját bővíteni.
A kormánypárti politikus úgy összegzett: Magyarország számára a külhoni magyarság érték, ezért áldoznak energiát és forrásokat a külhoni magyarság fennmaradása érdekében; a Bethlen Gábor Alap megfelelően szolgálta ezt a célt.
Az MSZP szerint számos kudarc jellemzi az alap tevékenységét. Kiss László, a párt vezérszónoka hiányolta Semjén Zsolt területért felelős miniszterelnök-helyettes részvételét a vitában. Azt mondta, a szocialisták szerint kezdettől számos kudarc jellemzi az alap munkáját: ilyen a késedelmes bírósági bejegyezés, a határon túli szakértők kizárása a pályázatok értékeléséből, a pályázati kiírások csúszása, a támogatások kései kifizetése.
2013-ban a támogatások egy részének visszatartása volt jellemző - mondta Kiss László, felhívva a figyelmet arra, hogy minden pályázó csak az OTP-n keresztül juthat hozzá a támogatáshoz. Érthetetlen, miért csak ezzel a bankkal lehetett szerződést kötni - mondta, hozzátéve: a támogatottaknak csak húsz százaléka kért banki utalást.
A szocialista képviselő úgy látja: politikai szempontok dominálnak a külhoni támogatások szétosztásánál, és bírálható, hogy a támogatáspolitika irányvonalának megvitatása nem szerepelt a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) napirendjén. Az alap teljes 15 milliárdot meghaladó keretéből 600 millióra hirdettek nyilvános pályázatot - kifogásolta. A határon túli magyar közösségeket megosztó, az egyes szervezeteket diszkrimináló és a magyar belpolitika konfliktusokat exportáló politikát meg kellene változatni - emelte ki a szocialista képviselő.
A KDNP igent mond a beszámolóra: Szászfalvi László, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta, 2010 után a magyar kormány paradigmaváltást valósított meg a nemzetpolitika területén. Ennek következményeként létrejött a kettős állampolgárság intézménye és közjogi értelemben egyesült a magyar nemzet, újraindult a Máért, és a nemzetpolitikai intézményrendszer kiépítése is megkezdődött. Ebbe illeszkedik a BGA tevekénysége is - mutatott rá.
A Jobbik nehezményezi, hogy nem növekedtek a támogatások: Szávay István elmondta, hogy a kormány 2010-ben gyökeres nemzetpolitikai változást ígért, de nem sikerült sem növelnie a támogatásokat, sem átláthatóvá tenni az azok elosztására szolgáló rendszert. 2013 óta már nominálértéken is csökkennek a támogatások - tette hozzá, sérelmezve, hogy a "fájóan kevés támogatás" 99 százalékát kizárólag a kormány "külhoni haverjai" viszik el, ráadásul nagyrészt pályáztatás nélkül. Véleménye szerint a kormány lelkiismeret-furdalás nélkül használja fel ezeket a pénzeket arra, hogy "kinyírja" a Fidesszel szemben kritikus, vagy annak nem tetsző, de attól még nemzetpolitikai jelentőséggel bíró szervezeteket.
Szávay István közölte: a Jobbik szerint a jelenlegi többszörösére kellene emelni a nyíltan megpályázható összegeket, amelyek elosztását politikai helyett szakmai alapokra kellene helyezni.
Az ellenzéki politikus problémaként említette, hogy Kárpátaljáról magyarok százait próbálják elvinni egy olyan háborúba, amihez egyetlenegy ukrajnai nemzetiségnek sincs köze. Hozzátette: Erdélyben a hatóságok, Magyarországon a labdarúgó-szövetség üldözi a székely zászlót, Szerbiát pedig úgy akarja a magyar kormány beengedni az EU-ba, hogy nem szabja feltételül legalább egy délvidéki magyar autonómia létrehozását.
Az LMP a határon túliak véleményére kíváncsi: Ikotity István, a párt képviselője hangsúlyozta, hogy pártja szolidáris a külhoni magyarokkal, támogatja a határon túli nemzeti közösségek önrendelkezését, és partnerként tekint a magyar kisebbségi szervezetekre. Jelezte ugynakkor, hogy az LMP nem tudja elfogadni az alap beszámolóját, mert abból világosan látszik, hogy az Orbán-kormány számára a határon túli magyarok éppúgy nem partnerek, mint a határon belüli élők. Mint mondta, a beszámoló annak szomorú lenyomata, hogyan akar ezeknek a közösségeknek diktálni a Fidesz-KDNP, ez pedig tévút, az LMP valódi partnerséget kínál a határon túli magyarságnak, mert csak ők tudják meghatározni mi a jó nekik.
Az ellenzéki képviselő az egyik legfontosabb teendőnek azt nevezte, hogy a határon túliak véleménye megjelenjen a támogatások elosztásánál. Értékelése szerint a jelenlegi rendszer átláthatatlanul és személyi kapcsolatokon keresztül működik, az alap forrásai felett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és további három Fidesz-politikus rendelkezik ismeretlen szempontok alapján.
Az LMP-s politikus szerint a rendszerszintű változások hozhatják el az ideális állapotot, amikor a határon túli magyarok igényeihez igazodva az anyaország partnerük lesz a törekvéseikben.