„Németország, te rohadt szar.” Egy polgári lapban általában illetlen dolog obszcén szavakat papírra vetni, de sajnos ebben az esetben a pontos idézet elkerülhetetlen, különben aligha lehetne hitelt érdemlően a most hivatalba lépett új német kormány szellemi állapotát jellemezni. Ugyanis a fenti idézetet tartalmazó transzparens alatt tüntetett Claudia Roth – az erőszakosságával hírhedté vált Antifával –, aki tegnap vette át a német kulturális minisztérium vezetését. Roth viszont maga a kulturálatlanság és a normális életvitel elleni provokáció mintaképe.
A hatvanas éveinek közepén járó zöldpolitikus finoman fogalmazva is kreatívan kezeli ruházatát, nem mondható, hogy a Guccitól öltözködik, amikor tinédzser Hófehérkének maszkírozza magát vagy éppen az életet habzsoló punknak. Nos, mostantól kezdve Roth-Hófehérke fogja eldönteni, mi a jó kultúra Németországban, és mi nem az.
A megélhetési politikusban nem teng túl a nemzeti érzés, és ezzel nincs egyedül. A Zöldek erős embere, a párt társelnöke, Robert Habeck is kijelentette: „Németségemmel sohasem tudtam mit kezdeni.” Miért kellene bárkinek is nemzeti hovatartozásával bármit is kezdeni? Miért nem természetes dolog a saját nemzethez való tartozás, még akkor is, ha a németeknek a huszadik századi történelmükkel nincs sok dicsekednivalójuk. Habeck foglalkozására nézve gyermekkönyvíró, ehhez képest az új gazdasági és klíma-„szuperminisztérium” élére kerül. Szakismeret? Ugyan! A tébolyult zöldideológia „über alles”.
Olyan német kormány került most hatalomra, amelynek politikusai a nemzeti tudat írmagját is ki akarják irtani, hiszen még az „illegális menekült” fogalmát is el fogják törölni Németországban, mert bárki, bárhogyan is lépi át majd a határt, az legálisnak fog számítani. A német nép leváltásának, kicserélésének és az európai egyesült államok létrehozásának folyamata felgyorsul. A mostantól regnáló szociáldemokrata kancellár, Olaf Scholz, bár komoly politikai múlttal rendelkezik, a tömény unalom és szürkeség, a királycsináló Zöldek bábja.
A környezetvédelem álságos köpenyébe burkolózva az őszi választásokon csak 14 százalékot szerző Zöldek párt az összes radikális, a hagyományokat felforgatni akaró ideológia gyűjtőmedencéjévé vált. Az ideológia alá van rendelve a politika is, így lehet az, hogy a török származású Cem Özdemir, a Zöldek egykori társelnöke kapta a mezőgazdasági minisztériumot, aki hivatására nézve szociálpedagógus, életvitelét tekintve pedig vegán. Ő lesz majd az a személy, aki a gazdáknak az állattenyésztésről fogja az észt osztani.
Európa számára nem sok jót jelent az új német kormány színre lépése, mivel a diplomácia vezetését arra az Annalena Baerbock „államjogászra” bízták, aki csak úgy, saját magának adományozta ezt a címet. Semmilyen egyetemet nem végzett, a szükséges papírokat menet közben „szerezte be”, a jogellenesen eltulajdonított tartalmak miatt nemrégiben vissza kellett vonnia legutóbb megjelent, titkárnője által összeollózott könyvét, jövedelme egy részét „elfelejtette” az adóhatóságnak bevallani.
A zöldpolitikus tipikus mintapéldánya, akinek csak az ideológiai táplálék maradt. Baerbock már meghirdette, hogy „értékorientált” külpolitikát fog folytatni, így aztán ne csodálkozzunk, hogy már előre feni a nagykést, mondván, Magyarországot és Lengyelországot meg fogja leckéztetni, és nem tűri tovább a renitens államok kilengéseit. Erre mondta Jaroslaw Kaczynski, a Lengyelországot kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, hogy Németország új kormánya egy
„negyedik birodalmat” akar kiépíteni.
Nehéz lenne ezzel az állítással vitatkozni.
(A szerző lapszerkesztő)
