Szijjártó Péter külügyminiszter beszédet tartott a Ladislav Hanus Társaság által idén először, hagyományteremtő szándékkal megtartott Konzervatív Konferencián hétfőn Pozsonyban, ahol számos szereplő szólalt fel a konzervatív politikáról.
A liberális mainstream a legkirekesztőbb ideológiai irányzat, amely véleménydiktatúrát épít – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a pozsonyi Konzervatív Konferencián. A miniszter elmondta, hogy a nemzetközi liberalizmus képmutató, mert miközben kioktatja például Magyarországot arról, hogy mi a véleményszabadság, ha valaki nem ért egyet, azt azonnal megbélyegzi, kirekeszti.
Az, hogy az Európai Unió gyengül, nemcsak politikai szlogen, hanem tényekkel alátámasztható – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. Kiemelte, hogy miközben folyamatosan csökken az EU gazdasági ereje a világban, az összes szociális kiadás 27 százalékát fizeti ki, ez pedig megkérdőjelezi a fenntarthatóságát ennek a rendszernek. Sok nyugat-európai ország lakossága rendkívüli mértékű pesszimizmussal tekint a jövőbe, mindez a liberális mainstreamnek köszönhető.
Ugyanakkor ez a gyengülés Közép-Európa érdekeivel ellentétes. A közép-európaiak keresztények és konzervatívok – hangsúlyozta a külügyminiszter –, és joguk van ahhoz, hogy beleszóljanak a kontinens jövőjébe. Kiemelte, hogy a visegrádi együttműködés országai együtt a világgazdaság tizenhetedik legnagyobb gazdasága lenne, valamint az Európai Unió harmadik legnagyobb piaca a négy ország. Korábban éppen az erős nemzetek és a keresztény értékek tették erőssé a kontinenst. Az uniót most is egy konzervatív fordulat tudná megerősíteni, vagyis az, ha a jelenlegi liberális politikát egy keresztény értékeken alapuló, patrióta politika váltaná fel.
A külügyminiszter ennek az elképzelésnek a gyakorlati megvalósítása kapcsán a konzervatív család-, gazdaság- és biztonságpolitikát, illetve a keresztény közösségek védelmét említette. A biztonságpolitikával kapcsolatban a szigorú határvédelmet, a keresztény közöségekkel kapcsolatban pedig a Hungary Helps programot emelte ki.
A konferencián részt vett még többek között Boris Kollár, a pozsonyi parlament házelnöke, aki az illegális migráció elutasítását és a családpolitika fontosságát hangsúlyozta, továbbá Lánczi András, a Corvinus Egyetem rektora és John O’Sullivan, a Danube Institute igazgatója is.
Szijjártó Péter a konferenciát követően telefonon egyeztett Jaír Lapid izraeli kollégájával, a megbeszélés után Szijjártó azt írta a közösségi oldalán, hogy Magyarország mindig ki fog állni az Izrael-ellenes politikával szemben.
Vallási keretekben szerveződik az új liberalizmus
A The Economist brit lap szerint a nyugati demokráciák kezdenek hasonlítani a középkori vallási alapokon felépített hatalmakhoz. A progresszívek újraélesztettek sok régi fogalmat, amilyen például az igazhitűség kikényszerítése, amit most nem egyházi spirituális elit ellenőriz, hanem egyetemi értelmiségiek. A másik ilyen fogalom az új hívők toborzása, amit ma nem misszionáriusok, hanem fiatal aktivisták végeznek. A vallási birodalmakhoz hasonlóan használják a kiközösítés eszközét is, amellyel megszabadulnak azoktól, akik nem azonosulnak a kizáróan megfogalmazott hitvilágukkal.
A heretikusok könyveinek égetése is megjelent egy új változatban, baloldali aktivisták nyomást gyakorolnak a kiadókra, hogy egyes művek ne jelenhessenek meg. Léteznek már új hitvallások is, mint például az az amerikai egyetemeken bevezetett gyakorlat, hogy új alkalmazottaknak részletesen nyilatkozniuk kell arról, milyen módon szándékoznak hozzájárulni olyan értékek (hittételek) népszerűsítéséhez, mint a sokszínűség vagy az LMBTQ-jogok, írja a brit lap. (DD)
Növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét
Nemet mondunk az európai birodalomra, írta a közösségi oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter. A fideszes politikus felszólította az Európai Uniót, hogy törölje az Alapszerződéseiből az „ever closer union”, vagyis a minél szorosabb unió célkitűzését. Ha együtt nem tudunk sikeresebbek lenni, mint külön-külön, akkor vége az Európai Uniónak – írt a tárcavezető. Varga Judit továbbá kijelentette, hogy helyre kell állítani az európai demokráciát, mivel az Európai Parlament zsákutcának bizonyult, ezért növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét, valamint minél előbb fel kell venni Szerbiát az unióba. A miniszter a közösségi oldalán azt is bejelentette, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat vezető testületi online ülésén is részt vesz, és azt az elvet képviseli, miszerint Európa csak akkor lehet erős, ha a tagállamai is azok. (PZ)
