A magyar gazdaság 2021-ben 4-6 százalékkal növekedhet. Ezzel esély nyílik arra, hogy már az év végére utolérjük a 2019 végi gazdasági teljesítményt. Az infláció csak átmenetileg emelkedik meg idén a magasabb olajárak és a koronavírus miatti kínálati sokkok hatására.
A kamatkondíciók változatlan szinten tartása azt jelenti, hogy a kedvező finanszírozási helyzetet továbbra is fenntartjuk – mondta tegnap Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón. Kiemelte: az infláció megugrását átmenetinek ítéli meg a jegybank, az árak elszabadulására nem kell számítani.
Jövő év első negyedére a jegybanki célérték, három százalék közelében stabilizálódik az árak változása – jelezte Matolcsy György. A jegybankelnök úgy fogalmazott, hogy a stabil, kiegyensúlyozott és tervezhető infláció érdekünk, és nem szabad hallgatni azokra a szirénhangokra, amelyek szerint a deficit, az államadósság és az infláció nem számít.
Matolcsy György rámutatott, hogy minden gazdasági-pénzügyi fordulathoz szükséges a vírus legyőzése, emellett meg kell őrizni az árstabilitást, és helyre kell állítani a gazdasági növekedést. E három feladat teljesítése esetén az elmúlt száz év leggyorsabb gazdasági helyreállítására számíthat Magyarország, 2021-ben a GDP 4-6 százalékkal növekedhet. Az MNB elnöke szerint az üzleti szektor szereplőinek, – azoknak a vállalatoknak, amelyek az elmúlt egy évben otthonról is tettek be pénzt, nem adták fel, és nem bocsátották el tömegével a munkavállalóikat – köszönhető az, hogy esélye van Magyarországnak visszatérni a fenntartható felzárkózási pályára – emelte ki.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke elmondta, hogy a gazdaság újraindítását követően fellépő második körös hatás az inflációt tartósan emelhetik. Ezt a kockázatot az MNB el szeretné kerülni, ellenkező esetben azonban kész megtenni a szükséges lépéseket.
Kandrács Csaba alelnök azt hangsúlyozta, hogy a járvány harmadik hullámának idején a pénzügyi rendszer minden szereplője stabilan működik, kiszolgálják az ügyfelek igényeit. Kiemelte, hogy az önkéntes pénztárak 2020-ban négy százalék feletti nettó hozamot értek el. Az alelnök előrevetítette, hogy áprilisban zöldajánlást ad ki a jegybank a pénzintézeteknek.
Patai Mihály alelnök tájékoztatása szerint a Növekedési hitelprogram Hajrá keretében harmincezer kis- és közepes vállalkozás kétezermilliárd forintnyi olcsó forráshoz jutott az elmúlt 11 hónapban. A nagyobb vállalatoknak szóló kötvényprogramon keresztül az első negyedévben hét új kibocsátó 160 milliárd forintnyi forrást vont be a piacról, így 56-ra emelkedett a lehetőséggel élő társaságok száma. Az alelnök arról is beszélt, hogy növekszik a készpénzállomány Magyarországon, de a tendencia beleilleszkedik a nemzetközi trendekbe, válság idején ez egy természetes folyamat.
Az elemzők szerint nem okozott meglepetést a kamatdöntés, és rövid távon nem is számítanak a monetáris kondíciók jelentős változására. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője kifejtette: az új előrejelzés erre az évre kilábalást, 4–6 százalékos növekedést valószínűsít. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint erősödnek a szigorítás irányába mutató kockázatok, ezért nem zárható ki, hogy az év második felében az MNB kamatemelésre kényszerülhet.
