Emelkedett az egyéni vállalkozók száma, és megközelítette a társas vállalkozásokét. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint ebben a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) elterjedésének van szerepe, adminisztratív szempontból pedig az sem elhanyagolható, hogy egyéni vállalkozási tevékenységet egyszerűbb szüneteltetni.
A kisadózó vállalkozások tételes adójának elterjedése és az egyéni vállalkozók számának megnövekedése összefügg. A katát ugyanis gyakorlatilag csak betéti társaságok (bt.) és egyéni vállalkozók választhatják – mondta lapunknak Honyek Péter, a PwC Magyarország, Adó- és jogi tanácsadási üzletágának igazgatója. Hozzátette, akik a katát szerették volna igénybe venni, e két forma közül választottak, amelyek közül az egyéni vállalkozás az olcsóbb és rugalmasabb.
A szakértő szerint a legtöbb egyéni vállalkozó a lakosság részére nyújt szolgáltatásokat. E körbe tartozhatnak a fodrászok, műkörmösök, taxisok, szerelők, könyvelők vagy egyéni ügyvédek. „Eltérő okok állhatnak amögött, hogy az érintettek miért választják a vállalkozó létet, de véleményem szerint a legtöbben nem kényszervállalkozók. Az egyéni vállalkozó lét szabadabb a munkaviszonynál, és magasabb nettó fizetést eredményezhet, ezért a legtöbben saját döntésük alapján kerülnek ebbe a körbe” – fejtette ki a szakértő. Hozzátette ugyanakkor: előfordulhat, hogy valaki a munkája elvesztését követően válik vállalkozóvá, különösen az olyan tevékenységek esetén, amelyeket munkaviszonyban és vállalkozási formában is el lehet látni. Ilyen lehet a tanácsadói, ügynöki vagy rendszergazdai tevékenység.
Országosan 458 ezer egyéni vállalkozó és 459 ezer gazdasági társaság működik. Emellett 79 ezer olyan egyéni vállalkozó van, aki szünetelteti a tevékenységét, tehát ezek a vállalkozások jelenleg nem működnek aktívan.
Honyek Péter szerint a mikrovállalkozóknak négy körülmény érdemes figyelembe venniük, amikor vállalkozási formát választanak: a felelősséget, az adózást, a költségeket és a szüneteltetés esélyét. Az első két körülményben nincs különbség a bt.-k és az egyéni vállalkozások között. A bt. beltagjai és az egyéni vállalkozók is saját vagyonukkal felelnek a vállalkozás tartozásaiért, illetve adózási szempontból nincs különbség akkor, ha valaki a katát választja. Egy bt. alapítása és különösen a megszüntetése azonban viszonylag drága, elsősorban az ügyvéd, megszűnés esetén a felszámoló díja miatt, míg egyéni vállalkozást gyakorlatilag ingyen lehet alapítani, megszüntetni. Ami majdnem ugyanilyen fontos, hogy az egyéni vállalkozásoknál szüneteltethető a tevékenység – amelynek időtartama alatt adót se kell fizetni –, betéti társaságok esetén viszont nincs lehetőség a szüneteltetésre.
A munkavállalók számlaképességére vonatkozó kérésünkre Honyek Péter azt válaszolta, mikrovállalkozások szintjén nem érzékelhető megkülönböztetés az egyéni és a társas vállalkozások között. Ugyanakkor a nagyobb beszerzések, komolyabb megbízások esetében a vállalkozások szívesebben kötnek szerződést részvénytársaságokkal vagy esetleg korlátolt felelősségű társaságokkal. Általában ezekről a vállalkozásokról hiszik el könnyebben a megbízók azt, hogy azok megbízhatóan, hosszú távon működnek.
Amennyiben a vállalkozó a katát választja, társulási formától függetlenül ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak rá. A nem kataalanyok esetében sincs számottevő különbség. A jelentős eltérés abban áll, hogy az egyéni vállalkozó nem dönthet úgy, hogy az adózatlan nyereséget a vállalkozásban hagyja, azaz mindenképpen meg kell fizetnie az osztalékalap utáni személyi jövedelemadót. Részben emiatt a nagyobb vállalkozások szinte kizárólag gazdasági társaság formában működnek. Adminisztrációs szempontból a már említett szüneteltetés azért tud gyakorlatilag ingyenes lenni, mert az egyéni vállalkozó a magánvagyonával is felel a vállalkozás kintlévőségeiért, így az egyéni vállalkozás megszüntetésekor sokkal kevesebb garanciális, hitelezővédelmi szabálynak kell megfelelni, mint társas vállalkozások végelszámolása esetén.
Év közben is választható a kata
A kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) egyéni vállalkozó, egyéni cég, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, illetve ügyvédi iroda választhatja – derül ki az adóhatóság honlapján közzétett információs füzetből. A már működő adózók év közben is választhatják a kata-alanyiságot, az adóalanyiság a feltételek megléte esetén a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. Az adóalanyiság választásának nem akadálya, ha az adóalany az adóévre a személyi jövedelemadótörvény szerinti átalányadózást választott. A kisadózó cégnek a főállású kisadózó után havi ötvenezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kell fizetnie. Főállású kisadózó többek között az lehet, aki nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban. Ha a kisadózó cég több kisadózót jelent be, akkor a tételes adót minden személy után külön kell megfizetni. (ZD)
Automatikusan elkészíti a tervezetet az adóhivatal
Ez az év már a negyedik, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) külön kérés nélkül készíti el több millió ember személyijövedelemadó-bevallási tervezetét. A folyamat automatikus, éppen ezért nem kell a kedvezményekre jogosító igazolásokat beküldeni a NAV-hoz és nem kell kérni a hivatalt a bevallás elkészítésére sem – közölte az adóhatóság a honlapján. Akinek nincs ügyfélkapuja, március 16-án éjfélig kérheti a tervezet postázását sms-ben a 06-30/344-4304-es telefonszámon, az adóhivatal honlapján keresztül, telefonon a 1819-es hívószámon. Ehhez név, születési dátum és adóazonosító szükséges. Aki lecsúszik a március 16-ai határidőről, május 20-ig személyesen, a NAV ügyfélszolgálatain kérheti adóbevallási tervezetének nyomtatását. Az szja 1+1 százalékának felajánlásáról idén is lehet elektronikusan és papíron is rendelkezni egészen május 20-ig. Magánszemélyeknek ha a munkaviszonyukon kívül más jövedelmük nem volt (például ingatlankiadás), nincs teendőjük a bevallással. (MOA)
