Az elöregedő társadalomban egyre több embert érint a csontritkulás. Hamarosan folytatódik itthon a tavaly elindított országos kockázatfelmérő program, amely a korai felismerésre hívja fel a figyelmet.
Az osteoporosis, vagyis a csontritkulás a csontváz rendszerbetegsége; a csont ásványianyag-tartalmának fokozatos megfogyatkozásával jár, és a csontok fokozott törékenységéhez vezet. Számos olyan, teljes mozgásbeszűküléssel járó folyamat oka, mint a medencetörés vagy a csigolyatörés. A betegség gyakorisága és a vele járó költségek miatt jelentős terhet ró a gazdaságra és a társadalomra.
Tavaly októberben a betegség megelőzése és időben történő felismerése érdekében itthon elindították az országos csonttörési kockázatfelmérő programot ”Tovább Ne Törj” mottóval. Ennek során hatvan BENU gyógyszertárban több mint kétezer jelentkezőnél végezték el a törési rizikót mérő úgynevezett FRAX-tesztet. Ez azt mutatja ki, hogy az alanynak hány százalék esélye van a következő tíz évben csontritkulással összefüggésben csonttörésre, illetve csípőtáji törésre. A résztvevők ötödénél derült fény már meglévő típusos csontritkulásos törésre, és több mint ezerkétszáz közepes és magas törési rizikójú beteget fedeztek fel.
A program április vége és június közepe között idén is folytatódik – jelentette be tegnap Takács István, a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság elnöke. Kiemelte, a betegség hazánkban nyolcszázezer embert érint. Évente tizenhétezer csípőtáji törést, mintegy húszezer csuklótörést és ötezer gerinctörést regisztrálnak. „A csípőtáji törések ellátásának közvetlen biztosítói terhe több, mint 14 milliárd forint, az első évben e költség 70 százalékkal tovább nő, ehhez tevődik még hozzá a családi, hozzátartozói munkakiesés miatti társadalmi teher is” – hangsúlyozta Takács István.
A csontritkulás a menopauzába kerülő nőknél, ötven-ötvenöt éves korban kezdődik, ekkor alakul ki a betegség első hulláma. Férfiaknál hatvanöt-hetven éves kortól lehet diagnosztizálni.
A professzor felhívta a figyelmet, ha valakinek az eredetihez képest négy centiméterrel csökken a magassága, az előre jelezheti a betegséget, ilyenkor érdemes orvoshoz fordulni. „Valahogy be kellene vezetni a köztudatba, hogy ne csak a gyerekeket mérjék, hogy milyen gyorsan és mennyit nőnek. Ötvenéves kor fölött is érdemes mérni a magasságot”– mondta „Nagyon sok betegtől ha megkérdezzük, hány centi volt fénykorában, és most hány centi, akkor a kettő között tíz centi különbség is lehet” – tette hozzá.
Napjainkban csökken a kezelés alatt álló betegek száma, annak ellenére, hogy az átlagéletkor növekedésével együtt egyre több a csontritkulásos érintett. Ennek oka, hogy a betegség sokszor tünetmentes marad addig, amíg nem következnek be a törések, ezért is hívják „néma betegségnek”. Az aluldiagnosztizáltság egyébként európai szintű probléma.
A hazai kampány nem sokkal anyák napja előtt folytatódik.
A szervezők szeretnék, ha a fiatalok is felhívnák szüleik, valamint nagyszüleik figyelmét a szűrés fontosságára. Idén a háziorvosokat is szeretnék bevonni, mert ők azok, akik a legtöbb érintettel találkoznak.
