Népbetegségnek számít hazánkban az allergia, még sincs olyan reprezentatív kutatás, amely felmérné, hány embert érint a probléma. A szakorvos becslései szerint csak pollenallergiában egy-másfél millió ember érintett, de ha az összes allergiás megbetegedést számoljuk, az érték ennek duplája lehet. Az Európai Unió által előírt idei komplex egészségfelmérés keretben az allergiára is rákérdeznek majd.
Ötévenként kötelező egészségfelmérést ír elő az EU a tagállamok számára, abból a célból, hogy rendelkezésre álljon az a statisztikai adatállomány, amelyből előállíthatók az unió egészére hozzáférhető, összehasonlítható adatok – tájékoztatta lapunkat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mindez idén esedékes: szeptember közepe és december között tízezer főt kérdeznek majd meg, az első adatok pedig 2020 májusára várhatók.
Az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) keretében huszonnégy konkrét betegségre kérdeznek rá: az allergia mellett szerepel benne például a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a depresszió is. Az ELEF kérdőíve nem tesz különbséget az allergiatípusok között, ide sorolják a szénanáthát, ekcémát, ételérzékenységet is. A 2014-es ELEF-adatok szerint a magyar lakosság tizenkét százaléka küzd allergiával, a nők inkább, mint a férfiak, illetve a fiatalok magasabb számban, mint az idősek. Gyógyszert az érintettek hatvanhárom százaléka szed a tünetek enyhítése érdekében.
A lapunknak nyilatkozó allergológus professzor szerint érdemes kritikával kezelni ezeket az adatokat. A bemondások keveset érnek, sokan ugyanis – különösen a táplálékallergiát tekintve – nem tudják, hogy allergiások-e vagy sem. Nékám Kristóf hangsúlyozta: bár nagy szükség lenne rá, Magyarországon jelenleg nincs az allergiásokra vonatkozó reprezentatív felmérés.
A tavaszi-nyári szezonban leginkább a levegőben lévő pollenek keserítik meg az azokra érzékenyek mindennapjait. Ebben a szakember szerint a magyar lakosság tíz-tizenöt százaléka, egy-másfél millió ember érintett, de ha az egész allergiás populációt (például az ételallergiásokat is) nézzük, akkor ez ennek duplája is lehet. Illúzió viszont azt gondolni, hogy minden allergiást ismerünk – hívta fel a figyelmet a szakember, sokan ugyanis soha nem fordulnak orvoshoz a tünetekkel.
Az orvosprofesszor szerint mindenekelőtt országos rizikótérképre van szükség: a pollenterhelést kellene összevetni az adott terület környezetszennyezési, légszennyezettségi adataival, majd mindezzel összehangolni az egészségügyi ellátórendszert. Hazánkban a levegőszennyezettség rosszabb, mint az uniós átlag, ez negatívan befolyásolja a pollenszámot, így az arra érzékenyek mindennapjait. A napokban egyébként a nyír, a platán és a fűz pollenkoncentrációja helyenként elérheti már a magas szintet.
