A magyarságnak összpontosítania kell erőforrásait – jelentette ki tegnap Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemének megnyitóján szólt arról is, hogy mi, magyarok nem engedhetjük meg magunknak a lélekvesztést vagy a kishitűséget.
Nemzetünk akkor lehet nyertes a 21. században, ha összpontosítani tudja az idehaza, a Kárpát-medencében és a szerte a nagyvilágban élő magyar közösség szellemi, lelki és anyagi energiáit, erőforrásait – mondta tegnap Kövér László az ELTE Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetemének ünnepélyes megnyitóján. Az Országgyűlés fideszes elnöke az MTI beszámolója szerint a fiatalokhoz fordulva azt mondta, a huszadik század a magyar erők és lehetőségek történelmi szétforgácsolódásának a százada volt. Emlékeztetett, mindezért keserves árat fizetett a haza és a nemzet, amely árnak jelképes és nagyon is valóságos kamatait sajnos az ifjak nemzedékének is fizetnie kell. A házelnök kiemelte, az erőgyűjtés egyik alapkövetelménye a felelős nemzetpolitika, és egyik leghatékonyabb eszköze az oktatás. Rámutatott, a felelős nemzetpolitika jegyében valósították meg a nemzet határokon átívelő, európai módon történő közjogi egyesítését. A magyar állampolgárság és a szavazati jog kiterjesztése a külhonban élő magyarokra annak a legitim magyar nemzeti erőgyűjtésnek a része.
Kitért arra is, negyedszázada a nemzedéke abban bízott, hogy a rendszerváltással sikerül békésen leváltani a kommunista rendszert hazugságaival együtt, ugyanakkor sokan mondták azt is, minden rossz forrása az állam, az állam a rossz gazda. Két évtized alatt aztán többek számára kiderült, az állam mi vagyunk, az állampolgárok közössége. „Magunkat kellene lebontani? Mi ne lennénk jó gazdái a saját erőforrásainknak?” – vetette fel Kövér, emlékeztetve, a politikai nemzedékük megbízást kapott a választópolgároktól, hogy építsék újjá a magyar államot, olyan államot, amely nem kiszolgáltat, hanem szolgál. Ennek kellett új eszmei és közjogi keretet teremteni, ez lett Magyarország új alaptörvénye. Aláhúzta, mi, mai magyarok nem engedhetjük meg magunknak a lélekvesztést vagy a kishitűséget.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a nemzet, a nyelv és a tudomány egymással szoros összefüggésben áll, és az első kettőnek az állapota, valamint a tudomány minősége sokkal erősebben összetartozik, mint elsőre gondolnák. Kifejtette, ha a magyar nyelv kikopik a tudományos, művészi használatból, visszaszorul a mindennapok tekintetében is, ez pedig a nemzet életerejének, befolyásának drámai csökkenésével jár.
Kitért arra is, negyedszázada a nemzedéke abban bízott, hogy a rendszerváltással sikerül békésen leváltani a kommunista rendszert hazugságaival együtt, ugyanakkor sokan mondták azt is, minden rossz forrása az állam, az állam a rossz gazda. Két évtized alatt aztán többek számára kiderült, az állam mi vagyunk, az állampolgárok közössége. „Magunkat kellene lebontani? Mi ne lennénk jó gazdái a saját erőforrásainknak?” – vetette fel Kövér, emlékeztetve, a politikai nemzedékük megbízást kapott a választópolgároktól, hogy építsék újjá a magyar államot, olyan államot, amely nem kiszolgáltat, hanem szolgál. Ennek kellett új eszmei és közjogi keretet teremteni, ez lett Magyarország új alaptörvénye. Aláhúzta, mi, mai magyarok nem engedhetjük meg magunknak a lélekvesztést vagy a kishitűséget.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a nemzet, a nyelv és a tudomány egymással szoros összefüggésben áll, és az első kettőnek az állapota, valamint a tudomány minősége sokkal erősebben összetartozik, mint elsőre gondolnák. Kifejtette, ha a magyar nyelv kikopik a tudományos, művészi használatból, visszaszorul a mindennapok tekintetében is, ez pedig a nemzet életerejének, befolyásának drámai csökkenésével jár.
