Magyarország holtversenyben áll a lengyelekkel a közép- és kelet-európai régió erős középmezőnyében, az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjének vásárlóerő-paritáson számolt, egy főre jutó GDP-je alapján - derül ki az Eurostat jelentéséből. A
lengyel és magyar 68 százalékos értékhez képest a sor végén kullogó Bulgária 45, míg az utolsó előtti Románia 54 százalékos eredményt ért el. A mezőnyt Csehország vezeti, 84 százalékkal.
Az európai statisztikai intézet minden évben közzétett jelentésében a GDP/fő mutató mellett egy személyes fogyasztási mutatót (Actual Individual Consumption - AIC) is közöl, amely a személyes jólétérzethez kötődik. Magyarország ezen a listán 62 százalékkal az alsó középmezőnyben van, hozzávetőleg az észtekkel azonos nagyságú mutatóval.
Az egész uniós mezőnyben kiugró a görögök magas, 83 százalékos relatív fogyasztási szintje a 72 százalékos fejlettségükhöz képest, de a legnagyobb feltűnést az ír adat kelti. A szigetországban az egy főre jutó GDP egyharmadával magasabb, mint az uniós átlag (132 százalékos), a fogyasztás viszont érdemben elmarad attól (92 százalékos). Szakértők szerint az íreknél született eredményekre is a gazdasági válság utáni törlesztési kényszer, valamint a külföldi tulajdonú cégek jövedelmekből való magas részesedése lehet a magyarázat.
Az európai statisztikai intézet minden évben közzétett jelentésében a GDP/fő mutató mellett egy személyes fogyasztási mutatót (Actual Individual Consumption - AIC) is közöl, amely a személyes jólétérzethez kötődik. Magyarország ezen a listán 62 százalékkal az alsó középmezőnyben van, hozzávetőleg az észtekkel azonos nagyságú mutatóval.
Az egész uniós mezőnyben kiugró a görögök magas, 83 százalékos relatív fogyasztási szintje a 72 százalékos fejlettségükhöz képest, de a legnagyobb feltűnést az ír adat kelti. A szigetországban az egy főre jutó GDP egyharmadával magasabb, mint az uniós átlag (132 százalékos), a fogyasztás viszont érdemben elmarad attól (92 százalékos). Szakértők szerint az íreknél született eredményekre is a gazdasági válság utáni törlesztési kényszer, valamint a külföldi tulajdonú cégek jövedelmekből való magas részesedése lehet a magyarázat.
