Hét hónap után életre kelt hibernált állapotából a 67P Csurjumov-Geraszimenko üstököst kutató Rosetta európai űrszonda Philae nevű leszállóegysége – jelentette be tegnap az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA).
A közlés szerint sokadik nekifutásra szombaton sikerült rövid időre kapcsolatot létesíteni az égitesten november közepén hibernálódott robottal, és anyahajóján, a Rosetta űrszondán keresztül letölteni háromszáz adatcsomagot a rajta lévő nyolcezerből. A Philae állítólag remekül működik.
A miniűrlabor tízéves utazás után, november 12-én landolt az üstökös árnyékos felszínén, ahol rövid adatgyűjtés után napelemes tápegységei lemerültek. Addig azonban folyamatosan, ötvennégy órán át dolgozott, és mind a tíz – részben magyar tudósok által fejlesztett – fedélzeti berendezését használva gyűjtötte az adatokat. A Nap energiájára volt szükség ahhoz, hogy újraéledjen.
A Rosetta-misszió az ESA legnagyobb projektje, amelynek révén a tudósok bepillanthatnak a Naprendszer keletkezésébe.
A miniűrlabor tízéves utazás után, november 12-én landolt az üstökös árnyékos felszínén, ahol rövid adatgyűjtés után napelemes tápegységei lemerültek. Addig azonban folyamatosan, ötvennégy órán át dolgozott, és mind a tíz – részben magyar tudósok által fejlesztett – fedélzeti berendezését használva gyűjtötte az adatokat. A Nap energiájára volt szükség ahhoz, hogy újraéledjen.
A Rosetta-misszió az ESA legnagyobb projektje, amelynek révén a tudósok bepillanthatnak a Naprendszer keletkezésébe.
