Az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban az alaptörvénnyel, ezért Áder János előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH). Az államfő most másodszor fordult az Ab-hoz.
Az államfő álláspontja szerint az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban az alaptörvénnyel, ezért Áder János előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab) - hozta nyilvánosságra honlapján a Köztársasági Elnöki Hivatal.
A köztársasági elnök három kérdés vizsgálatára kérte az Ab-t: fogadott-e el az Országgyűlés feles többséggel olyan rendelkezéseket, amelyekről minősített többséggel kellett volna döntenie. Ha így történt, akkor az államfő szerint ez felveti a törvény egyes részeinek közjogi érvénytelenségét.
Ugyancsak választ vár arra: sérültek-e a természetvédelem korábban elért szintjének megőrzését szolgáló intézményi garanciákra vonatkozó szabályok, valamint arra, hogy a jogszerűen megkötött, hatályos szerződések ezen törvénnyel módosíthatók-e.
Áder János a honlapon közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott: "mindannyiunk érdeke, hogy a nemzeti parkok működését illetően az Alkotmánybíróság döntését követően megnyugtató, egyértelmű jogi helyzet keletkezzen".
Közölte azt is: "a polgári demokrácia legfőbb ismérve a normakövetésen nyugvó jogállami működés, melynek fontos garanciáját jelenti a normakontroll kezdeményezésének alkotmányosan intézményesített joga. A törvényhozói akarat ugyanis csak az alaptörvénnyel összhangban szolgálhatja a közjót, és ennek a törvények legapróbb részletkérdéseiben is tükröződnie kell".
A törvénymódosítást az Országgyűlés április 28-án fogadta el, az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János szavazott nemmel.
Ez a második törvény, amellyel kapcsolatban Áder János előzetes normakontrollt kért. A köztársasági elnök 2012 decemberében a választási eljárási törvény megszavazása után fordult az Alkotmánybírósághoz.
Fidesz reakció
A Fidesz-frakció tiszteletben tartja mind az államfő mostani, mind az Alkotmánybíróság harminc napon belül esedékes döntését az állami földvagyonról szóló törvénymódosításról. Közleményükben kiemelték: a köztársasági elnök alkotmányban biztosított joga, hogy az Országgyűlés által elfogadott törvényeket az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra küldje. Azt írták: jogi vitáról van szó, amelyben az Alkotmánybíróságnak kell döntenie. A nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciója szerint maga a törvény "nem érinti a nemzeti parkok státusát, ugyanakkor ésszerűbbé teszi a gazdálkodást, átláthatóbbá a földkezelést és bezárja a kiskapukat". Hozzátették: a törvény "tiszta viszonyokat teremt azzal, hogy a nemzeti parkokhoz tartozó földek átkerülnek a Nemzeti Földalap kezelésébe".
Az ellenzék és a civilek üdvözölték a döntést
Az LMP értékelése szerint megmaradt az esély a nemzeti parkok megmenekülésére azzal, hogy Áder János köztársasági elnök az Alkotmánybíróság elé utalta az állami földvagyonról szóló törvénymódosítást. Sallai R. Benedek, a párt országgyűlési képviselője közleményében üdvözölte az államfő döntését, megjegyezve: korábban többször jelezték, hogy alaptörvény-ellenesnek tartják a törvényt. Azt várják, hogy az Ab is kimondja majd ezt - tette hozzá.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország is üdvözölte a köztársasági elnök döntését. A természetvédelmi civil szervezetek az államfő döntése alapján igazolva látják a törvényjavaslattal szembeni szakmai és alkotmányossági aggályokat. Azt írták: bíznak abban, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti "a természetvédelmi szempontból aggályos passzusokat", és nem kerülnek ki a nemzeti parki igazgatóságok vagyonkezeléséből az állami tulajdonú védett földterületek.
