Uniós bírák ítélik meg, hogy ki lehet itthon közjegyző

Folytatódik a hazánk elleni eljárás

Külföld
  • 2015.04.30. - 16:31

Az Európai Bíróság elé idézi Magyarországot az Európai Bizottság – döntötte el tegnap az uniós testület, mivel Budapest a többi tagállamban élőket kizárva előírja, hogy csak magyar állampolgárok gyakorolhatják a közjegyzői hivatást. Ezzel új szakaszba lépett az a kötelezettségszegési eljárás, amelyet korábban indítottak hazánk ellen.

Az Európai Bírósághoz fordult szerdán az Európai Bizottság, új szakaszba léptetve ezzel azt a kötelezettségszegési eljárást, amely korábban amiatt indult, mert Magyarországon csak magyar állampolgár lehet közjegyző. A bizottság szerint azzal, hogy hazánk kizárja a többi tagállam állampolgárait ebből a hivatásból, megsérti a letelepedés szabadságát, és ez nem indokolható az unió működéséről szóló szerződés által biztosított lehetőséggel, amely alapján a közhatalom gyakorlásához kötődően szabható ilyen feltétel.

A brüsszeli testület a luxembourgi uniós bírói testület több korábbi ítéletére is hivatkozik. Ezekben a Belgium, Németország, Görögország, Franciaország, Luxemburg, Ausztria és Hollandia ellen lefolytatott perekben az EU bírósága azt állapította meg, hogy a közjegyzők nem folytatnak a közhatalom gyakorlásához kötődő tevékenységet, ezért kimondta, hogy a közjegyzőkkel szemben az uniós jog szerint nem támasztható feltételként, hogy az adott tagállam állampolgárai legyenek.

A bizottság szerint a magyar közjegyzők tevékenysége nem tér el jelentősen a korábban vizsgált hét tagállam közjegyzőinek munkájától, ezért Magyarország sem támaszthat ilyen feltételt. A brüsszeli testület közleményéből az is kiderül, hogy Magyarország a kérdésben kitartott álláspontja mellett, ezért határozott úgy a bizottság, hogy az Európai Bírósághoz fordul. Egy ilyen ügy Lettországgal szemben is folyamatban van a bíróságon.

A bizottság a közleményében rámutat, hogy a luxembourgi bírák ítélkezési gyakorlata szerint egy tevékenység akkor minősül a közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvételnek, ha az nem csupán kisegítő vagy előkészítő jellegű, hanem vitás ügyekben mérlegelési jogkörön alapuló döntéshozatali hatáskört, kényszer alkalmazására vonatkozó jogkört is magában foglal.

Reklám